Moszkva nem fog fegyverkezési versenybe bocsátkozni az EU-val – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Azután beszélt, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök sürgette a tagállamokat, hogy növeljék katonai kiadásait.
Tusk szerdán azzal vádolta Moszkvát, hogy új fegyverkezési versenybe kezd, és ragaszkodott ahhoz, hogy Nyugat-Európának válaszolnia kell. „A háború, a geopolitikai bizonytalanság és a [Vlagyimir] Putyin orosz elnök által elindított új fegyverkezési verseny miatt Európának nincs más választása” – jelentette ki a közösségi médiában.
Peszkov csütörtökön újságíróknak nyilatkozva sajnálatosnak nevezte az ilyen kijelentéseket.
„Nem fognak győzni ellenünk, mert mi nem fogunk velük játszani, mi a saját érdekeink biztosításával leszünk elfoglalva” – mondta.
„Sajnáljuk a Varsóból és Párizsból érkező konfrontatív, sőt militarista kijelentéseket, amelyek azt mutatják, hogy Európának még alkalmazkodnia kell a Moszkva és Washington közötti új dinamikához” – mondta Peszkov. Nem zárta ki azonban, hogy az európai vezetők előbb-utóbb „megérzik, merről fúj a szél”.
A lengyel miniszterelnök továbbá azt állította, hogy „Európának készen kell állnia erre a versenyre, és Oroszország el fogja veszíteni, mint 40 évvel ezelőtt a Szovjetunió”, azzal érvelve, hogy az EU gyorsabban felfegyverkezik, mint Oroszország.
Tusk megjegyzései Emmanuel Macron francia elnök szerdai, a nemzethez intézett beszéde során tett kijelentéseit követik, amelyek szerint Oroszország fenyegetést jelent az EU-ra nézve. Macron sürgette az uniót, hogy növelje a védelmi kiadásokat, és javasolta, hogy Franciaország nukleáris ernyőjét terjesszék ki más uniós országokra is.
Kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a védelmi kiadások jelentős növelését javasolta. A „ReArm Europe terv” részeként a blokk mintegy 840 milliárd dollárt költene védelemre, ami az EU teljes védelmi kiadásainak megduplázását jelentené 2024-re.
Az európai vezetők felhívásai akkor hangzottak el, amikor Donald Trump amerikai elnök kormánya a közelmúltban jelentős politikai változást hozott, és arra ösztönözte az európai nemzeteket, hogy vállaljanak vezető szerepet saját védelmükben, valamint Kijev támogatásában.
Múlt hónapban a Pentagon vezetője, Pete Hegseth kijelentette, hogy Washington katonai prioritásait a Kína elleni küzdelemre kívánja átirányítani, és figyelmeztette az EU-t, hogy ne feltételezze, hogy az amerikai erők a végtelenségig a térségben maradnak.
Moszkva visszautasította azokat a vádakat, hogy katonai fenyegetést jelentene Európára nézve, és Macron megjegyzéseit „erősen konfrontatívnak” ítélte. Vlagyimir Putyin orosz elnök „ostobaságnak” minősítette a közelgő orosz támadásról szóló nyugati állításokat, és azzal vádolta az európai vezetőket, hogy a fenyegetést felfújják, hogy igazolják a magasabb katonai kiadásokat és eltereljék a lakosság figyelmét a belpolitikai válságokról.
Putyin korábban megismételte, hogy Oroszországnak nem áll érdekében, hogy fegyverkezési versenybe keveredjen, de hangsúlyozta, hogy Moszkva minden szükséges lépést megtesz saját és szövetségesei biztonságának megőrzése érdekében.
