A nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése „végső cél” – mondta szombaton Ishiba Shigeru japán miniszterelnök. A politikus leírta azt a megrázónak nevezett élményét, amikor látta azt a videót, amelyen az Egyesült Államok lebombázza Hirosima japán várost, és kijelentette, hogy biztosítani akarja, hogy ilyen tragédiák soha többé ne fordulhassanak elő.
Ishiba egy nappal azután beszélt, hogy a Nobel-békedíjat átadták az amerikai támadások túlélői által alapított japán atomfegyver-ellenes szervezetnek. A csoport által benyújtott tanúvallomások bizonyították, hogy „soha többé nem szabad atomfegyvereket használni” – közölte a norvég Nobel-bizottság.
A miniszterelnök éppen egy vitán vett részt más pártvezetőkkel az október végi parlamenti választások előtt, amikor a nukleáris fegyverek eltörlésével kapcsolatos álláspontjáról kérdezték. „A végső cél egy atomfegyverek nélküli világ. Ezt világossá akarom tenni” – válaszolta.
A politikus ezután felidézte, hogy hatodik osztályos iskolásként látta először az Egyesült Államok által közzétett felvételeket a hirosimai atombombáról. „Soha nem fogom elfelejteni a sokkot, amit akkor éreztem, amikor láttam azt a videót” – mondta.
„Biztosítani akarom, hogy [a hirosimai vagy nagaszaki bombázásokhoz] hasonló soha többé ne történjen meg” – mondta Ishiba. Ugyanakkor elismerte, hogy egy teljesen atomfegyvermentes világ jelenleg nem lenne lehetséges, mivel a nukleáris elrettentés bizonyos szerepet játszik a globális biztonságban.
„Nem fogunk kizárólag az elrettentésre támaszkodni, de a valóságban az elrettentés működik” – mondta a miniszterelnök. „Szeretnék alapos megbeszéléseket folytatni arról, hogy hogyan lehet elérni a nukleáris fegyverek eltörlését”.
Múlt hónapban Ishiba azt mondta, hogy Tokiónak „fontolóra kellene vennie, hogy Amerika megosztja a nukleáris fegyvereket, vagy nukleáris fegyvereket vezessen be a térségbe” a jobb elrettentés érdekében. Mind a miniszterelnök, mind a kabinet akkor igyekezett lekicsinyelni ezeket a megjegyzéseket, mint olyasmit, amit a kormánynak csak meg kell vitatnia, és ami inkább hosszú távú törekvés.
Az USA az egyetlen ország a történelemben, amely fegyveres konfliktusban nukleáris fegyvert vetett be. 1945. augusztus 6-án egy amerikai B-29-es harci repülőgép atombombát dobott Hirosimára, amely akár 126 000 ember, főként civilek halálát okozta. Augusztus 9-én Nagaszaki városa felett egy másik atombombát robbantottak, amely 80 000 ember halálát okozta. A pusztító támadások hatására Japán egy héttel később megadta magát a szövetséges hatalmaknak, ami véget vetett a második világháborúnak.
Japán a bombázások évfordulóját a Hirosimai Béke Emlékparkban évente megrendezett eseményen ünnepli. Idén augusztusban Fumio Kishida akkori miniszterelnök még csak meg sem említette az Egyesült Államok szerepét a támadásban, helyette „Oroszország nukleáris fenyegetéséről” beszélt.
Oroszország többször figyelmeztetett arra, hogy a NATO egyre növekvő szerepvállalása a folyamatban lévő ukrajnai konfliktusban Moszkva és az Egyesült Államok vezette szövetség közötti közvetlen konfrontációhoz és potenciálisan a harmadik világháborúhoz vezethet. Vlagyimir Putyin elnök nemrég azt is javasolta, hogy vizsgálják felül a nemzeti nukleáris doktrínát, hogy lehetővé tegyék a nukleáris választ egy nem nukleáris állam által támogatott hagyományos támadásra.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezető diplomatái teljes mértékben elutasították az ünnepséget, mert a szervezők nem voltak hajlandók meghívni az izraeli nagykövetet. Korábban Tokió közölte, hogy szeretné, ha Nyugat-Jeruzsálem tűzszünetre törekedne a Gázai övezetben.