Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette a hadsereg jelentős átalakítását, egy új hadsereg információs támogató erő létrehozását, amely a hibrid hadviselésért lesz felelős.
A bejelentést egy pénteki pekingi ünnepségen tették. Hszi kijelentette, hogy Kínának prioritásként kell kezelnie hadseregének fejlesztését a modern korban, valamint a képességek növelését a reformok, a tudomány és az új tehetségek révén.
A kínai vezető a hadsereg újonnan létrehozott szárnyát „stratégiai erőnek” nevezte, amely nélkülözhetetlen támogatást nyújt majd az információs rendszerhálózatok koordinálásához és felhasználásához. „Fontos szerepet játszik és nagy felelősséget visel hadseregünk magas színvonalú fejlődésének előmozdításában és a modern háborúk megnyerésében” – mondta.
Bi Ji tábornokot nevezték ki az új katonai ág parancsnokává.
Hszi azt is megjegyezte, hogy fontos „ragaszkodni az információvezérelt és közös győzelemhez, a zökkenőmentes információs kapcsolatokhoz, az integrált információs erőforrásokhoz”, valamint az információvédelem megerősítéséhez.
Közben Peking feloszlatta a stratégiai támogató erőit, amelyeket 2015-ben hoztak létre, hogy növeljék Kína szaktudását az űr-, kiber-, politikai és elektronikus hadviselés terén, és segítsék a harcot az „informatizált konfliktusokban”.
A reformokat kommentálva Wu Qian, a védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy Kínának mostantól négy katonai szolgálata van – a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a rakétahadsereg -, valamint négy fegyverneme – a légierő, a kibertéri erők, az információs támogató erők és a közös logisztikai támogató erők.
A katonai reform, amelyet a Bloomberg a 2015 óta legnagyobbnak nevezett, azt követi, hogy decemberben kilenc magas rangú katonatisztet menesztett a parlament, köztük négyet, akik a Rakétaerőknél szolgáltak.
Ez szintén azt követően történt, hogy októberben elbocsátották Li Shangfu korábbi védelmi főnököt. Peking nem adott magyarázatot ezekre az átszervezésekre, de nyugati médiajelentések szerint Li ellen állítólagos korrupció miatt nyomozás indult.
Kína folyamatosan lépéseket tesz katonai képességeinek megerősítésére az Egyesült Államokkal való rivalizálás közepette, amely az utóbbi években csak fokozódott a Tajvan körüli ellentétek miatt. Miközben Kína az önigazgatású szigetet szuverén területének tekinti, Washington jóváhagyta katonai felszerelések értékesítését Tajpejnek, és Joe Biden elnök ígéretet tett arra, hogy Peking esetleges betörése esetén megvédi azt.
