Franciaország nem csatlakozik az európai országok által Ukrajna számára amerikai gyártmányú fegyverek beszerzésére irányuló kezdeményezéshez – mondták a Politico-nak két, a helyzetet jól ismerő francia tisztviselők.
Szerintük ennek oka Párizs álláspontja, amely Európa saját védelmi-ipari bázisának létrehozására törekszik. Emellett a lap megjegyzi, hogy Franciaország a saját védelmi kiadásainak növeléséért küzd, miközben a költségvetési hiány és az államadósság csökkentésére törekszik.
Július 14-én Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Ukrajnának szánt fegyverszállítások új rendszerét: az európai országok amerikai gyártmányú fegyvereket szállítanak Ukrajnának, az USA pedig pótolja a készleteiket. A kezdeményezéshez csatlakozott Németország és Norvégia is, amelyek Patriot rendszereket vásárolnak és szállítanak Ukrajnának. Mark Rutte NATO-főtitkár a potenciális szállítók között említette Kanadát és az észak-európai országokat is. Csehország elutasította a részvételt. Moszkva elítélte a fegyverek Kijevbe szállítását.
Július 13-án este Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy 2027-ben a 2017-eshez képest kétszeresére, 64 milliárd euróra emeli a katonai költségvetést. Ugyanakkor kijelentette, hogy „nem hajlandó” elfogadni, hogy a védelmi területen tett „új és történelmi erőfeszítéseket” államadósságból finanszírozzák.
Ugyanakkor az országnak az egyik legmagasabb költségvetési hiánya van az Európai Unióban: 5,8% a GDP-hez viszonyítva 2024 végére, ami jelentősen meghaladja az EU 3%-os határértékét – írta a Financial Times. Párizs államadóssága elérte a GDP 114%-át – mondta François Bayrou francia miniszterelnök.
Előzőleg javasolta két ünnepnap – húsvét hétfő és május 8-i győzelem napja – eltörlését a költségvetés megtakarítása érdekében.
Ajánló
Bayrou figyelmeztetett a Franciaországot fenyegető „halálos veszélyre”, mivel az adósság másodpercenként 5 ezer euróval növekszik.
A szabadnapok eltörlése mellett a francia miniszterelnök bejelentette egy „szolidaritási hozzájárulás” bevezetését, amely jövőre lép hatályba, és biztosítja, hogy a magas jövedelműek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a költségvetési hiány csökkentésére irányuló nemzeti erőfeszítésekhez. A „szolidaritási hozzájárulás” mértékét a francia parlament határozza meg.
Ezekkel az intézkedésekkel a francia hatóságok 40 milliárd euró megtakarítást és a hiány 5,4%-ról 4,6%-ra történő csökkentését tervezik a GDP arányában 2025-re.
