Rumen Radev bolgár elnök hétfőn megvétózta a Szófia és Kijev közötti megállapodást, amelynek értelmében páncélozott harckocsikat szállítottak volna Ukrajnának. Azt állította, hogy a katonai felszereléseket jobban fel lehetne használni Bulgária határainak védelmére és polgárainak megsegítésére vészhelyzetekben, és a parlament döntését, amellyel zöld utat adott a megállapodásnak, átgondolatlannak nevezte.
A megállapodás értelmében Ukrajna egy meg nem határozott számú, elavult, Bulgáriának az 1980-as években vásárolt harckocsit kapott volna, valamint a megfelelő fegyverzetet és a karbantartáshoz szükséges pótalkatrészeket. A helyi média szerint a felszerelés meghaladta a belügyminisztérium szükségleteit, és már nem volt használatban.
Szófia augusztusban, Kijev pedig november közepén írta alá a megállapodást. A bolgár parlamenti képviselők november 22-én hagyták jóvá az átadást. A megállapodás ratifikálását 131 törvényhozó támogatta, 49 ellenezte, egy képviselő tartózkodott.
Hétfőn Radev ragaszkodott ahhoz, hogy a döntést elsiették a törvényhozók, akik a törvényjavaslat első és második olvasatában ugyanazon a napon szavaztak róla. Azzal érvelt, hogy a képviselők nem ismerkedtek meg kellőképpen az adományozás részleteivel, hozzátéve, hogy esetleg nem értékelték objektíven a bolgár biztonsági szolgálatok valós igényeit.
„Az a meggyőződés vezérel, hogy a bolgár állampolgárok biztonságának, egészségének és életének elsődleges prioritásnak kell lennie” – indokolta Radev a törvényjavaslat megvétózására vonatkozó döntését. Azt is állította, hogy nem vették figyelembe sem a belügyminisztérium háborús feladatait, sem a határőrség és a tűzvédelmi osztályok igényeit.
Az alku „megtagadná Bulgáriától a katonai felszerelést” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy „kötelességének” tartja, hogy a parlamentnek „újabb lehetőséget” adjon a megállapodás felülvizsgálatára.
Bulgáriában az államfőnek korlátozott vétójoggal rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy egy törvényjavaslatot visszaküldjön a parlamentnek. A képviselők ezután egyszerű többségi szavazással felülbírálhatják az elnök vétóját.
Radev 2017 januári hivatalba lépése óta 34 alkalommal élt vétójogával. Öt kivételével mindegyiket felülbírálta a parlament. Kijev eddig nem kommentálta a fejleményeket.
Radev korábban az Oroszországgal jelenleg elhúzódó konfliktusban álló Ukrajna korlátlan fegyverszállításának ellenzőjeként lépett fel. Még júliusban, szófiai találkozójukon azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy a konfliktusnak „nincs katonai megoldása, és az újabb és újabb fegyverek nem fogják azt megoldani”.
Zelenszkij visszavágott, kioktatta és szidalmazta Radevet ugyanezen a találkozón, amelyet élőben közvetített a televízió. A folyamatban lévő konfliktus tárgyalásos megoldásának szorgalmazását „Oroszország támogatásával” tette egyenlővé. Az ukrán elnök azt is állította, hogy egy NATO-ország vezetője állítólag nem támogathat „kiegyensúlyozó álláspontot, mert Oroszország el akarja pusztítani a NATO-t”.
Moszkva többször is kijelentette, hogy ha több fegyvert szállítanak Kijevnek, az csak meghosszabbítaná a harcokat, és még több emberi szenvedéshez vezet. Azt is elmondta, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozásának gondolatát, de soha nem beszélt arról, hogy magát a blokkot „elpusztítaná”.
