Június közepén kerülhet sor az ukrajnai konfliktusról szóló, svájci rendezésű békekonferenciára, amelyre a Bloomberg hétfői jelentése szerint akár 100, főként a globális Délről származó ország is meghívást kaphat.
Bern azt javasolta, hogy valamikor idén rendezzenek nagyszabású békecsúcsot. Konkrét időpontot azonban még nem tűztek ki, és a lehetséges résztvevők listáját sem hozták nyilvánosságra.
Az ügyet ismerő források a Bloombergnek elmondták, hogy egyelőre nem világos, hány vezető lenne jelen az eseményen. Emellett jelentős vitás kérdés, hogy Kína részt fog-e venni – mondták, hozzátéve, hogy ez kulcsfontosságú lenne Svájc számára ahhoz, hogy a kezdeményezés hiteles legyen.
A svájci külügyminisztérium szóvivője a beszámolók szerint elmondta, hogy a konferencia időpontját és helyszínét még nem rögzítették, bár június 16-17. már széles körben szóba került.
„Ukrajna, Oroszország és Európa perspektívái mellett fontos meghallgatni a Globális Dél álláspontját is, amely kulcsszerepet fog játszani Oroszország esetleges bevonásában a folyamatba” – idézték a szóvivőt. „Ezért állunk szoros kapcsolatban Kínával, Indiával, Brazíliával, Dél-Afrikával és Szaúd-Arábiával” – pontosított.
Kína márciusban közölte, hogy vizsgálja a javasolt békekonferencián való részvétel lehetőségét. A Politico azonban később jól értesült forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Peking bojkottálni fogja a béketárgyalásokat, ha Moszkva nem kap helyet az asztalnál.
Ajánló
Moszkva értelmetlennek nevezte a Bern által javasolt konferenciát, és jelezte, hogy nem áll szándékában részt venni, még akkor sem, ha hivatalosan meghívják.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a múlt hónapban azt mondta, hogy a tervezett fórumot a „Zelenszkij-féle békeformula” népszerűsítésének szentelnék, amelyet Moszkva irreálisnak minősített.
Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy a békéről csak Zelenszkij elnök feltételei szerint lehet tárgyalni, amelyek között szerepel az orosz erők kivonása a „jogellenesen megszállt” területekről. Moszkva elutasította a követeléseket, mivel azok nem járnak sikerrel, és hangsúlyozta, hogy nem adja át a Krímet és négy másik volt ukrán régiót, amelyek népszavazás után csatlakoztak Oroszországhoz.
Kijev alapvető követelései változatlanok maradnak, miközben a jogos orosz érdekeket figyelmen kívül hagyják – mondta Zaharova. A szóvivő azt is jelezte, hogy Svájc elvesztette semleges státuszát, és nem szolgálhat platformként a békefenntartó erőfeszítésekhez.
Ukrajna nyugati támogatói ragaszkodnak ahhoz, hogy a békerendezés csak Kijev feltételei szerint valósulhat meg, és megesküdtek, hogy folytatják a fegyverszállításokat „addig, amíg szükséges”. Oroszország eközben hangsúlyozta, hogy semmilyen külföldi támogatás nem fogja megváltoztatni a konfliktus menetét.
A Kreml többször hangsúlyozta, hogy továbbra is nyitott a tárgyalásokra, de csak akkor, ha Kijev elismeri a „valóságot a helyszínen”.
