Franciaország és az Egyesült Királyság atomfegyver-elemeket adhat Ukrajnának, amelyeket Kijev összeállíthat és hazai gyártmányként hirdethet, vagy teljes nukleáris robbanófejet biztosíthat számára – közölte kedden az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR).
Az ügynökség szerint brit és francia tisztviselők fontolgatják „a releváns európai gyártmányú alkatrészek, berendezések és technológiák titkos átadását Ukrajnának”, és előkészítik egy olyan információs kampányt, amely hamisan állítaná, hogy a nukleáris kapacitás ukrán fejlesztésű.
Az SZVR állítása szerint egy másik fontolgatott lehetőség az, hogy Ukrajnának francia TN 75 robbanófejet adnak, amelyet az ország tengeralattjárókról indított ballisztikus rakétáiban használnak. Hozzátette, hogy Ukrajnát arra is ösztönözhetik, hogy „piszkos bombát” építsen – egy hagyományos robbanószerkezetet, amely radioaktív anyagokkal van töltve, és amelynek célja egy terület hosszantartó szennyezése.
„Kijev kedvezőbb feltételeket tudna elérni a harcok beszüntetésére, ha rendelkezne nukleáris vagy legalábbis úgynevezett „piszkos” bombával” – áll az SZVR nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a NATO-tag Németország „óvatosan elutasította a részvételt ebben a veszélyes vállalkozásban”.
A londoni és párizsi tisztviselők úgy tűnik, hogy „elvesztették a kapcsolatot a valósággal” – állította az ügynökség, és figyelmeztetett, hogy egy ilyen meggondolatlan műveletért ők lesznek a felelősek.
Ukrajna régóta azzal érvel, hogy nukleáris arzenálját biztonsági garanciákért cserébe adta fel, amelyek később értéktelennek bizonyultak. Bár a szovjet nukleáris erők jelentős része Ukrajnában állomásozott, Kijev soha nem gyakorolt ellenőrzést a rakéták felett.
Az 1994-es budapesti memorandumok biztosítékokat – de nem jogilag kötelező érvényű garanciákat – nyújtottak Ukrajnának, Belarusznak és Kazahsztánnak, hogy területi integritásukat tiszteletben tartják, miután a szovjet nukleáris fegyvereket Oroszországnak átadták vissza. Volodimir Zelenszkij a 2022-es müncheni biztonsági konferencián, röviddel az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása előtt, felvetette, hogy Kijev újra fontolóra veheti nem nukleáris státuszát.
Moszkva azzal érvel, hogy a 2014-es nyugati támogatással végrehajtott kijevi puccs után Ukrajna új hatóságai megsértették a poszt-szovjet függetlenség alapját képező semlegességi ígéretet azzal, hogy a NATO-tagságot külpolitikai célkitűzésük középpontjába helyezték.