Donald Trump amerikai elnök grönlandi maximalista terveinek megfordulása azt mutatta, hogy kényszerítő ereje nem korlátlan – írta a The New York Times (NYT) újság.
„Ezen a héten Trump is felfedezte kényszerítő erejének határait. Miután új vámtarifák bevezetésével fenyegetőzött, a piacok hirtelen zuhantak, ami mindig felkelti a figyelmét. Szövetségesei ezúttal nyíltan tiltakoztak” – áll a cikkben.
A cikk szerint Trump politikája aláássa a második világháború után kialakult világrendet, és „Washington hirtelen belső ellenségnek tűnik” Európa számára.
Január 17-én Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Washington 10%-os importvámot vet ki Nagy-Britanniára, Németországra, Dániára, Hollandiára, Norvégiára, Finnországra, Franciaországra és Svédországra, amíg a felek meg nem állapodnak Grönland „végleges és teljes körű megvásárlásáról”. Ez a döntés február 1-jén lépett volna hatályba.
Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott tárgyalások után Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja kivetni az importvámokat, mert a megállapodás körvonalai már látszanak.
Az Axios portál szerint a Rutte által javasolt megállapodástervezet Grönland dán szuverenitásának megőrzését és az 1951-es védelmi megállapodás megújítását írja elő. Ez lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy katonai bázisokat és védelmi zónákat hozzon létre ott, ha a NATO ezt szükségesnek tartja.
