Az európai országok vezetői az utóbbi időben összefogtak Ukrajna érdekében, és megpróbálnak segíteni neki elkerülni, hogy „kapitulációra” kényszerítsék, valamint enyhíteni a jövőbeli megállapodás feltételeit – írja a Financial Times (FT) egy forrásra hivatkozva.
Egy francia tisztviselő a lapnak elmondta, hogy a felek intenzív diplomáciai munkát folytattak annak érdekében, hogy „közös álláspontot” találjanak Ukrajna, az Egyesült Államok és maga az EU között az új béketervről, amelyet aztán Oroszországnak is bemutathatnának.
A lap szerint az ukrán tárgyalók európai tisztviselők támogatásával megpróbálták javítani a békeegyezmény feltételeit, amelyet az USA dolgozott ki. Kijev különösen befolyási eszközöket akart szerezni, de közben olyan engedményeket is fontolóra vett, amelyekre korábban nem tervezett.
Ugyanakkor az európai tisztviselők kételkedtek abban, hogy Oroszország elfogadja a jelenlegi változatot. Feltételezték, hogy a dokumentum nem felel meg teljes mértékben Moszkva céljainak.
Az Egyesült Államok béketervét novemberben mutatták be. Több héten át tárgyalták, kapcsolatba léptek mind Moszkvával, mind Kijevvel. Az Európai Unió kezdetben szkeptikusan állt a kezdeményezéshez, és elkezdte kidolgozni saját javaslatát. A béketervről szóló következő találkozóra december 13-án került volna sor Párizsban, Ukrajna és partnerországai képviselőinek részvételével. Az RMF szerint azonban a találkozót lemondták.
Az Axios és a The Wall Street Journal szerint hétfőn, december 15-én Berlinben tárgyalásokra kerül sor Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje, valamint Steve Witkoff különmegbízott, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetői részvételével.
Ajánló
Moszkva nem biztos, hogy minden ponttal elégedett lesz az Ukrajnára vonatkozó béketervben, amelyet megkap, jelentette be tegnap Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója. Hozzátette, hogy az orosz fél még nem látta a terv frissített változatát. Azonban Moszkva aktív kapcsolata Washingtonnal „előbb-utóbb” újraindul, jegyezte meg az államfő tanácsadója.
Trump azt mondta, hogy Washington „kivett valamit” a orosz-ukrán konfliktus rendezésére vonatkozó tervből. Szerinte a dokumentum „négy vagy öt különböző részből áll”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy az Egyesült Államok béketervének Ukrajna és az európai országok közötti megvitatása egyik eredménye az volt, hogy a dokumentumból eltűnt a nemzeti kisebbségek jogairól és a vallásszabadságról szóló pont.
Az Axios információi szerint a december 13-i párizsi találkozón „új ötleteket” fognak megvitatni a területi kérdések, a zaporizsjai atomerőmű és más vitatott témák megoldására. Kijev ezeket a javaslatokat írta le az amerikai béketervre adott válaszában, amelyet december 10-én továbbított az amerikai félnek.
Ajánló
A berlini tárgyalásokon pedig, ahogy a Bild írta, szóba kerül a területi kérdés, Ukrajna biztonságának garantálása, az ország helyreállítása a béke megkötése után, valamint a befagyasztott orosz vagyon sorsa. Különösen olyan javaslatok lesznek napirenden, amelyek Ukrajnának a NATO alapokmányának ötödik cikkéhez hasonló garanciákat biztosítanak, Ukrajna területének 80%-át megőrzik, és segítséget nyújtanak a helyreállításban – közölte az Axios a Fehér Házból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hangsúlyozta, hogy Moszkva nem Ukrajna kapitulációját akarja, hanem „a helyszínen kialakult realitások elismerését”.
