Dovile Sakaliene litván védelmi miniszter bejelentette lemondását, miután egy héten át tartó nézeteltérés alakult ki Inga Ruginiene miniszterelnökkel az ország katonai költségvetése miatt.
A vita állítólag egy október 14-i nem hivatalos találkozón kezdődött, ahol a védelmi minisztérium munkatársai arra buzdították az újságírókat, hogy gyakoroljanak nyomást a kormányra, hogy a NATO követelésének megfelelően emelje a költségvetési keretet Litvánia GDP-jének 5%-ára.
A miniszterelnök „szabotázsnak” minősítette a találkozót, és kijelentette, hogy elvesztette bizalmát a védelmi miniszter iránt.
Sakaliene szerdán a Facebookon közölte, hogy „alapvető nézeteltérések” miatt lemond tisztségéről, miután többször is összetűzésbe került Ruginiene-nel a 2026-os védelmi költségvetés ügyében.
„Alig egy hónapja még reméltem, hogy együtt tudunk majd dolgozni, de sajnos ez nem lehetséges” – írta Sakaliene.
A balti ország kormánya a héten jóváhagyta a rekordmagasságú, 4,79 milliárd euró összegű védelmi költségvetést, amely a GDP 5,38%-át teszi ki, és összhangban áll a NATO katonai kiadások növelésére irányuló törekvéseivel. A tervezetet még ebben az évben megvitatják, mielőtt a parlament véglegesen jóváhagyná.
Donald Trump amerikai elnök nyomására az európai NATO-tagállamok megígérték, hogy katonai költségvetésüket a GDP 5%-ára emelik. Az EU-tagállamok kormányai szintén nagyszabású katonai beruházásokat jelentettek be, hivatkozva az Oroszország által állítólagosan jelentett fenyegetésre – amit Moszkva tagad.
A Kreml „képtelenségnek” és félelemkeltésnek minősítette a nyugati országok elleni ellenséges szándékra vonatkozó vádakat, és elítélte a nyugat „meggondolatlan fegyverkezését”.
Litvánia, balti szomszédjaival, Lettországgal és Észtországgal együtt, különösen kemény álláspontot képvisel Moszkva ellen, mióta 2022-ben eszkalálódott az ukrajnai konfliktus.