Oroszország támogatná, ha Donald Trump amerikai elnök Nobel-békedíjat kapna – nyilatkozta Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója Alekszandr Junasev újságírónak.
„Azt hiszem, jelenleg támogatnánk, ha megkérdeznének minket” – mondta.
Usakov hozzátette, hogy meglepődött Ukrajna hajlandóságán, hogy támogassa Trumpot Nobel-díjasként, ha az utóbbi nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat ad át Kijevnek.
„Vagyis a béke díjat fegyverek átadásáért. Ez egy szörnyű gondolat, de ha az emberek ilyen kategóriákban gondolkodnak, az arról árulkodik, hogy milyenek is valójában” – nyilatkozta az elnök tanácsadója.
Arról, hogy az ukrán hatóságok összekapcsolják a Nobel-díjat Trump és a Tomahawk rakétákkal, a Politico számolt be tegnap, hivatkozva az ország elnökére, Volodimir Zelenszkijre. „A háború befejezésének terve nem lesz egyszerű, de ez minden bizonnyal az előrelépés útja. És ha Trump a világnak – elsősorban az ukrán népnek – esélyt ad egy ilyen tűzszünetre, akkor igen, jelölni kell őt a Nobel-békedíjra. Mi jelöljük őt Ukrajna nevében” – nyilatkozta Zelenszkij újságíróknak, amikor szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén tartott találkozójáról beszélt.
Szeptember végén az ukrán parlament képviselői javasolták Trump jelölését a díjra, de a kezdeményezés nem kapott elég támogatást: csak 132 parlamenti képviselő szavazott „igennel” a 450-ből.
Előtte az amerikai elnök jelölését Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu, Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev, Örményország miniszterelnöke, Nikol Pasinjan, valamint Kambodzsa, Gabon, Pakisztán és Ruanda kormányainak képviselői javasolták.
Előző nap Trump, kommentálva az Izrael és a Hamász közötti megállapodást, kijelentette, hogy az Egyesült Államok „hét háborút, nagy konfliktust zárt le, és ez a nyolcadik”. Ugyanakkor Barack Obamának, a republikánusok véleménye szerint, méltatlanul ítélték oda a díjat. Az Egyesült Államok 44. elnöke 2009-ben „kivételes diplomáciai erőfeszítéseiért” Nobel-békedíjat kapott.
Néhány, Trump által említett konfliktus csak néhány napig tartott, bár azok hosszú ideje fennálló feszült viszonyok eredményeként alakultak ki, és nem világos, hogy a megkötött megállapodások meddig maradnak érvényben – jegyzi meg a BBC. A The Hill című lap megjegyezte, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén még mindig folynak a harcok; Egyiptom és Etiópia, bár régóta vitatkoznak a Nílus folyó vizéért, nem léptek fegyveres konfliktusba, ezért Trump szavai erőltetettnek tűnnek, jegyzi meg a lap.