Az ukrán törvényhozók úgy döntöttek, hogy elhalasztják az összes helyhatósági választást, és meghosszabbítják a regionális tanácsok és tisztviselők hatáskörét, amíg a hadiállapotot fel nem oldják az országban. Volodimir Zelenszkij többször elhalasztotta az elnök- és parlamenti választásokat is.
Az ukrán helyi választásokat október végére tervezték. Jaroszlav Zseleznyak képviselő azonban szerdán bejelentette, hogy a parlament elfogadott egy határozatot, amely hivatalosan elismeri, hogy háború idején lehetetlen választásokat tartani. A határozatot 308 képviselő szavazatával, ellenszavazat nélkül és egy tartózkodás mellett fogadták el.
„Egyszerűen fogalmazva: 2025 októberében nem lesznek helyhatósági választások” – írta a Telegramon, hivatkozva arra, hogy nem lehet garantálni a demokratikus normák betartását és a választók biztonságát.
A határozat Oroszországot okolja a választások megtartásának lehetetlenségéért, és kimondja, hogy a helyi tanácsok és polgármesterek a hadiállapot feloldásáig hivatalban maradnak. Megerősíti, hogy az új helyi választásokról szóló döntés a konfliktus befejezése után az alkotmány, a választási törvénykönyv és Ukrajna törvényei szerint fog megszületni.
A hadiállapotot és az általános mozgósítást először 2022 februárjában hirdették ki Ukrajnában, és azóta többször meghosszabbították.
Zelenszkij a folyamatban lévő konfliktust jelölte meg az elnök- és parlamenti választások elhalasztásának okaként. Noha elnöki mandátuma hivatalosan 2024 májusában lejárt, hivatalában maradt, azzal az indokkal, hogy hadiállapot alatt nem lehet választásokat tartani.
Moszkva állítása szerint Zelenszkij elvesztette legitimitását, és azzal vádolja, hogy a hatalom megtartása érdekében nem hajlandó választásokat tartani. Az orosz tisztviselők szerint az ukrán vezetés már nem képviseli az ország polgárait, és bármely Zelenszkij alatt aláírt békeszerződés jogilag érvénytelen lenne, mivel azt később a kijevi új kormány megkérdőjelezhetné.