A dán kormány szándéka, hogy megtiltja a 15 év alatti kiskorúak számára több közösségi média platform használatát – jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök.
Kedden a parlamentben tartott beszédében Frederiksen riasztóan beszélt a közösségi média fiatalokra gyakorolt hatásáról.
„A mobiltelefonok… ellopják gyermekeink gyermekkori élményeit” – mondta, hozzátéve, hogy „szabadjára engedtek egy szörnyet”. Megjegyezte, hogy szinte minden dán hetedik osztályos, általában 13-14 éves diáknak már van mobiltelefonja.
A miniszterelnök azonban nem adott további részleteket a javasolt tilalommal, annak végrehajtásával vagy az érintett platformokkal kapcsolatban.
Ez azt követően történt, hogy egy kormány megbízásából készült jóléti jelentés megállapította, hogy a dán fiatalok 94%-a már 13 éves kora előtt rendelkezett közösségi média profilokkal, annak ellenére, hogy sok platformon korhatár-szabályok vannak érvényben. A jelentés azt is megállapította, hogy a 9–14 éves gyermekek átlagosan napi három órát töltenek a TikTokon és a YouTube-on.
A dán verseny- és fogyasztóvédelmi hatóság 2025-ös jelentése szerint a fiatal felhasználók 10%-a gyakran bánta meg az interneten töltött időt, 21%-uknak nehézséget okozott a kijelentkezés, 29%-uk pedig túllépte a kedvenc platformjain töltött időt.
A Statista szerint 2024-ben a Facebook maradt Dánia legnépszerűbb közösségi hálózata, amelyet a lakosság 83%-a használt, majd az Instagram következett 65%-kal, a Snapchat 51%-kal és a TikTok 34%-kal.
2024-ben egy 50 000 aláírással támogatott polgári kezdeményezés javasolta a TikTok, a Snapchat és az Instagram betiltását kiskorúak számára. Idén februárban a jóléti bizottság ajánlásai alapján Dánia lépéseket tett a mobiltelefonok betiltására az iskolákban.
A WHO által támogatott, az iskoláskorú gyermekek egészségügyi viselkedéséről szóló tanulmány megállapította, hogy 2022-ben Európa, Közép-Ázsia és Kanada serdülőinek 11%-a jelentett problémás közösségi médiahasználatot, ami jelentős növekedést jelent a 2018-as 7%-hoz képest. Ez a függőséghez hasonló viselkedés, amelyet kontrollvesztés, elvonási tünetek és negatív életkövetkezmények jellemeznek, a lányok (13%) körében gyakoribb volt, mint a fiúknál (9%).
