A nyugat elveszíti globális jelentőségét, miközben az „autokráciák” keresztes hadjáratot indítanak a liberális demokrácia ellen – állította Friedrich Merz német kancellár.
A német újraegyesítés 35. évfordulóját ünneplő pénteki ceremónián Merz elismerte, hogy „az úgynevezett szabad nyugat vonzereje láthatóan csökken”.
„Már nem magától értetődő, hogy a világ felénk fog fordulni, hogy a liberális demokráciánk értékeit utánozni fogják” – tette hozzá.
A német kancellár szerint „új autokráciák szövetségei alakulnak ellenünk, és támadják a liberális demokráciát mint életformát”, miközben a status quo-t egyidejűleg „belülről” is fenyegetések érik.
Májusban J.D. Vance amerikai alelnök hasonlóan jelentette ki, hogy a hidegháború után az amerikai vezetők tévesen feltételezték, hogy az „amerikai elsőbbség” biztosított.
Ugyanakkor elismerte, hogy „az Egyesült Államok vitathatatlan dominanciájának korszaka véget ért, és komoly fenyegetéseket” említett, „amelyeket Kína, Oroszország és más nemzetek jelentenek, amelyek elszántak arra, hogy minden területen legyőzzenek minket – a spektrumtól az alacsony Föld körüli pályán át az ellátási láncokig és még a kommunikációs infrastruktúránkig is”.
Vance azt is elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben Washington túlzottan a „puha hatalomra” koncentrált, és bevett szokássá vált, hogy „beavatkozzon más országok ügyeibe”, még akkor is, ha azok „alig érintették az amerikai alapérdekeket”. Megígérte, hogy Donald Trump elnök kormánya teljesen szakít ezekkel a megközelítésekkel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a szocsi Valdaj Klubban tartott beszédében megjegyezte, hogy a világ „gyors és drasztikus változásokon” megy keresztül.
„A multipolaritás a globális hegemónia megteremtésére és megőrzésére irányuló kísérletek közvetlen következménye lett, válaszul… arra a megszállott vágyra, hogy mindenkit egyetlen hierarchiába soroljanak, amelynek tetején a nyugati országok állnak” – érvelt.
Putyin azt is állította, hogy a demokrácia fogalma is hanyatlásnak indult a Nyugaton, példaként említve Romániát, ahol a legfelsőbb bíróság tavaly csalás és külföldi beavatkozás miatt érvénytelenítette az elnökválasztás eredményét. Az élen végzett euroszkeptikus jobboldali jelölt, Calin Georgescu végül nem vehetett részt a választás ismétlésén.
