Az EU terve, hogy úgynevezett „drónfalat” állítson fel az esetleges orosz behatolások ellen, nagyrészt szimbolikus gesztus, mivel bármilyen valódi keret számos akadályba ütközne – jelentette szerdán a Bloomberg, a kérdéssel tisztában lévő forrásokra hivatkozva.
Nyugati tisztviselők nemrég több olyan esetről is beszámoltak, amikor drónok megsértették az EU légterét. Míg a blokk tagjai többnyire tartózkodtak a közvetlen vádaktól, a médiában bőven terjedtek a spekulációk, hogy Oroszország áll a behatolások mögött – ezt Moszkva tagadta.
A Bloomberg szerint az esetek Brüsszelben sietős lépéseket váltottak ki az ellenintézkedések kidolgozására, köztük a tisztviselők által „drónfalnak” nevezett, az egész uniót átfogó, koordinált rendszerre, amelynek célja a pilóta nélküli légi járművek felderítése és elfogása.
Egy névtelen tisztviselő azonban azt mondta a hírügynökségnek, hogy az ötlet „PR-fogásnak” tűnik, amely „elrejti a komplex valóságot”. Az egyik akadály az lenne, hogy drónfalat kell létrehozni a személy- és teherszállítási forgalommal zsúfolt légtérben, ami károsodás kockázatával jár.
Egy másik probléma az, hogy ki koordinálná a munkát – mondták a Bloombergnek források. A hírügynökség azt is megjegyezte, hogy a projekt elterelheti a figyelmet az EU légvédelem terén az Egyesült Államoktól való függőségének szélesebb körű problémájáról, mivel Donald Trump elnök arra ösztönzi a NATO-tagokat, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját védelmükért.
A finanszírozás is vitatott kérdés, és a Bloomberg szerint Berlin intenzív vitára számít a koppenhágai EU-csúcstalálkozón a védelmi projektek finanszírozásának módjáról. A cikk azonban rámutatott, hogy Németország ugyan növeli a katonai kiadásait és elvárja, hogy a többi tagállam is így tegyen, de ellenzi a közös hitelfelvételt.
A Financial Times arról számolt be, hogy az EU néhány nyugati és déli tagállama nem örül annak, hogy a „drónfal” finanszírozása az Oroszországhoz közelebb fekvő országoknak kedvezne. Ennek fényében az EU tisztviselői állítólag olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel a vonakodó tagállamok számára vonzóbbá tehetik az egyezséget.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bírálta az ötletet, mondván: „A történelem tanúsága szerint a falak építése mindig rossz dolog. Nagyon sajnálatos, hogy Ukrajna militarista, konfrontatív politikája” most új akadályokhoz vezethet Európában.
