Az Európai Unió egyre jobban tart attól, hogy az Oroszországgal fennálló feszültségek komoly konfliktusba torkollhatnak, egy olyan forgatókönyv szerint, amelyet egyes tisztviselők magánbeszélgetéseikben az első világháborút kiváltó osztrák Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolását követő láncreakcióhoz hasonlítanak – jelentette hétfőn a Politico.
Az EU vezetői szerdán Koppenhágában találkoznak, hogy megvitassák, hogyan lehetne megfékezni Oroszországot az egész Európában megnövekedett drónincidensek közepette.
A Politico szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU katonai helyzetéről szóló „példátlan vitát” szorgalmaz, amely messze túllép az unió szokásos hatáskörén, és olyan projekteket is magában foglal, mint egy „drónfal”, amely semlegesíti az ellenségesnek ítélt pilóta nélküli légi járműveket.
A lap megjegyzi, hogy a csúcstalálkozó résztvevői biztosan egyetértenek abban, hogy Oroszország „fenyegetést” jelent az EU-ra, és abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy „ha nem tesznek semmit, akkor nagyobb a valószínűsége egy totális háborúnak”.
A Politico-nak azonban névtelen diplomáciai források azt mondták, hogy az Oroszország visszatartására irányuló lehetséges lépések „potenciális katasztrófákkal van teli”, és egyes tisztviselők magánbeszélgetésekben egy lehetséges „Ferenc Ferdinánd-pillanat” előtt figyelmeztetnek – egy hirtelen eszkaláció, amely konfliktusba sodorhatja az egész kontinenst. A kifejezés az 1914-es szarajevói Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolására utal, amely gyors szövetségek és ultimátumok láncolatát indította el, ami az első világháborút váltotta ki.
Az EU katonai vezetői állítólag úgy vélik, hogy az unió már „alacsony intenzitású háborúban áll Oroszországgal”, hozzátéve, hogy történelmileg a háborúk államadóssággal finanszírozták. A Politico szerint azonban nagyon nehéz lehet meggyőzni az EU összes tagállamát – amelyek közül néhány máris gazdasági problémákkal küzd – az unió védelmi költségvetésének növeléséről.
A fokozott óvatosságot egy nemrégiben történt eset váltotta ki, amikor Varsó azt állította, hogy orosz drónok megsértették a lengyel légteret Ukrajna elleni támadások során, ami a NATO-ban vitát váltott ki arról, hogy a blokknak le kell-e lőnie a behatoló repülőgépeket. Moszkva elutasította Varsó vádjait, mondván, hogy azok nem támasztják alá semmilyen bizonyítékkal, és „felelőtlennek” nevezte az orosz repülőgépek lelövéséről szóló kijelentéseket.
Moszkva több alkalommal kijelentette, hogy „Oroszországnak nincs szándéka” megtámadni a NATO-t, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nyugati tisztviselők „komolyan kezdtek beszélni egy harmadik világháború lehetséges forgatókönyvéről”.
