Belgium, Luxemburg és Málta hivatalosan elismerte Palesztinát az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésén tartott csúcstalálkozón, ezzel bővítve az Európai Unió Palesztin Államot támogató országainak listáját.
Bart De Wever belga miniszterelnök elmondta, hogy Brüsszel azért csatlakozik a csoporthoz, hogy „erős politikai és diplomáciai üzenetet küldjön a világnak”. Hangsúlyozta azonban, hogy a jogi elismerés csak akkor lép hatályba, ha „minden túsz szabadon engedésre kerül, és minden terrorista szervezet, például a Hamász, eltávolításra kerül a palesztin kormányzásból”. Addig Belgium elhalasztja az olyan lépéseket, mint a nagykövetség megnyitása vagy hivatalos megállapodások megkötése.
Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök országának döntését „a remény iránti megújult elkötelezettség kezdetének, a diplomácia, a párbeszéd, az együttélés és a kétállami megoldás iránti elkötelezettségnek” nevezte. Frieden hangsúlyozta, hogy a lépés nem „Izrael vagy népe ellen” irányul, és nem „az erőszak jutalmazását” célozza. Elmondta, hogy Luxemburg továbbra is úgy véli, hogy a kétállami megoldás „az egyetlen járható út a tartós béke felé”. ”
Málta miniszterelnöke, Robert Abela elmondta a küldötteknek, hogy az ország „büszke arra, hogy hivatalosan elismeri a Palesztin Államot”. Kijelentette, hogy kormánya támogatja Izrael jogát a demokratikus Palesztin Állam mellett való létezéshez, de úgy véli, hogy a Hamásznak nem szabad szerepet játszania Palesztina jövőbeli vezetésében.
Az EU-n kívüli Monaco is bejelentette, hogy elismeri Palesztinát, feltéve, hogy a túszokat szabadon engedik és a Hamászt lefegyverzik. II. Albert herceg a közgyűlésen kijelentette, hogy Monaco „megvédte Izrael jogát a biztonságos és elismert határok közötti létezéshez”, de támogatja a palesztin nép jogát egy „szuverén, életképes és demokratikus államhoz” is.
Aznap korábban Franciaország is hivatalosan elismerte Palesztinát, csatlakozva az Egyesült Királysághoz, Kanadához, Ausztráliához és Portugáliához, amelyek vasárnap jelentették be hasonló lépéseiket. Az ENSZ adatai szerint világszerte több mint 145 ország ismerte el Palesztinát.
Ajánló
A lépésekre Izrael gázai katonai hadjárata közepette kerül sor, amely a Hamász által vezetett, 2023. október 7-i izraeli déli részre mért támadás után eszkalálódott. A támadásban körülbelül 1200 ember halt meg, és több mint 250 embert ejtettek túszul. A közel egy éve tartó konfliktusban Gáza egészségügyi hatóságai szerint több mint 65 000 ember öltek meg az izraeli erők, míg az ENSZ bizottsága Izraelt népirtás elkövetésével vádolta meg.
Izrael határozottan elítélte a világ vezetőit Palesztina elismerése miatt, Danny Danon izraeli ENSZ-nagykövet pedig kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael „nem vesz részt ebben a komédiában”.
