Donald Trump amerikai elnök követelte Afganisztántól, amely 2021 óta a tálibok irányítása alatt áll, hogy adja át az Egyesült Államoknak a Bagram légitámaszpontot, amelyet az amerikai csapatok elhagytak a kivonulás során.
„Ha Afganisztán nem adja vissza a Bagram légitámaszpontot azoknak, akik építették – az Amerikai Egyesült Államoknak –, akkor rossz dolgok fognak történni” – írta a Truth Socialon.

Később, a Fehér Ház közelében újságírókkal beszélgetve, a republikánus politikus kijelentette: „Ha nem teszik meg, megtudják, én mit fogok tenni”.
A Bagrami Légibázis Kabultól 60 kilométerre északnyugatra található. Az 1950-es években épült repülőtér a szovjet hadjárat idején, 1979 és 1989 között a csapatok egyik legfontosabb állomáshelyévé vált. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, amikor az Egyesült Államok csapatokat küldött Afganisztánba, Bagram Washington ellenőrzése alá került. A csúcsponton, 2012-ben több mint 100 ezer amerikai katona haladt át Bagramon.
Trump szeptember 19-én a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Egyesült Államok megpróbálja visszaszerezni a bázist, amelyet „a világ egyik legerősebbjének nevezett a kifutópálya szilárdsága és hossza szempontjából”. Emellett a politikus megjegyezte, hogy a létesítmény egy órányi autóútra található attól a helytől, „ahol Kína gyártja nukleáris fegyvereit”. Ismét bírálta elődje, Joe Biden kormányát az afgán csapatok kivonásáért, amelyet „teljes katasztrófának” nevezett.
Másnap a politikus bejelentette, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Afganisztánnal. A The Wall Street Journal szerint egy kis amerikai katonai kontingens visszaállításáról van szó a Bagram légitámaszponton, amely terrorizmusellenes műveletek kiindulópontjaként szolgálna.
Az afgán külügyminisztérium elutasította Trump felhívását. „Az afgánok történelmük során soha nem fogadták el a katonai jelenlétet, és ez a lehetőség teljesen kizárt volt a dohai tárgyalások és a megállapodás megkötése során” – nyilatkozta a minisztérium képviselője, Zakir Jalali, de hozzátette, hogy Kabul kész a politikai és gazdasági kérdésekben való együttműködésre. Az Egyesült Államok és a tálibok között nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatok, de a felek tárgyalásokat folytattak a túszokról, emlékeztet az AP hírügynökség.
A Reuters által megkérdezett volt és jelenlegi amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy Trump által bejelentett tervek végső soron az amerikai csapatok újbóli bevonulásaként tűnhetnek.