Az Európai Bizottság szeptember 19-én tervezi bemutatni a 19. szankciócsomagot Oroszország ellen – írja a Handelsblatt diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A korlátozások a bankokat, az energetikát és az „árnyékflottát” érintik majd, állítják a lap forrásai. Sőt, információik szerint az Európai Unió az Egyesült Államok követelései miatt fokozni kívánja a nyomást Kínára és Indiára, Oroszország legnagyobb olajvásárlóira – az EU feketelistára teszi ezeknek az országoknak a bankjait és olajfinomítóit, de nem vezet be vámokat, amit Washington követelt.
Az Európai Unió emellett egységes szabályokat szándékozik bevezetni a vízumkiadás korlátozására orosz állampolgárok számára, írja a Handelsblatt, hivatkozva a szankciókról szóló belső dokumentumokra.
A új szankciós csomagot eredetileg szeptember 16-án tervezték bemutatni, de elhalasztották, mert az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kibővíti azt.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tegnap beszámolt egy telefonbeszélgetésről Donald Trump amerikai elnökkel, amelynek során megvitatták a szankciók szigorítására irányuló közös erőfeszítéseket Oroszország ellen.
Kijelentette, hogy a közeljövőben az Európai Bizottság új szankciócsomagot terjeszt elő Oroszország ellen, amely a kriptovalutára, a bankokra és az energetikára fog irányulni. Von der Leyen hozzátette, hogy javaslatot fognak tenni az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjának gyorsabb leállítására.
Az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-országok felhagyjanak az orosz energiahordozók használatával, a közös erőfeszítések részeként, amelyek célja nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrajnai konfliktus gyorsabb rendezése érdekében. Nyáron Brüsszel kereskedelmi megállapodást írt alá Washingtonnal, amely magában foglalja az orosz energiahordozók lecserélését amerikaira.
Oroszországból továbbra is érkezik olaj és gáz Magyarországra és Szlovákiába. Horvátország felajánlotta, hogy helyettesíti az orosz olajszállítmányokat, Lengyelország pedig azt javasolta, hogy orosz gáz helyett amerikai LNG-t szállítsanak. Magyarország elutasította Horvátország segítségét, amiért megemelte a tranzitdíjat, és kijelentette, hogy közvetlenül tárgyal a helyzetről Washingtonnal, amely nagyobb megértést tanúsít Magyarország és Szlovákia álláspontja iránt, mint az európai partnerek, figyelembe véve e tengeri kijárattal nem rendelkező országok „különleges helyzetét”.
Ami az oroszok vízumkorlátozásait illeti, az elmúlt napokban jelentek meg hírek az EU terveiről, hogy szigorítaná azokat. A Politico írta, hogy Brüsszel „általános ajánlásokat” fog előterjeszteni, amelyek szigorúbb feltételeket tartalmaznak az orosz állampolgárok uniós országokba történő beutazására vonatkozóan.
Az ANSA szerint a 19. szankciócsomag tartalmazhatja a vízumkiadás szabályainak szigorítását és a orosz diplomaták schengeni térségben való szabad mozgásának tilalmát. Az Euractiv arról számolt be, hogy fontolóra veszik a orosz turisták beutazásának teljes tilalmát is.
Ugyanakkor az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy nem tudja teljes mértékben megtiltani a turisztikai vízumok kiadását az oroszoknak, mivel az ilyen döntéseket az EU tagállamainak hatóságai hozzák.
Az ukrajnai harcok kezdete után számos EU-tagállam, például Finnország, a balti államok, Lengyelország és Csehország, megszüntette a turisztikai vízumok kiadását az orosz állampolgárok számára. Más európai országok, például Olaszország, Spanyolország, Magyarország és Franciaország, továbbra is kiadják azokat.
Moszkva a szankciókat jogellenesnek tartja. Az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy Moszkva nemzeti érdekei alapján válaszolhat az új vízumkorlátozásokra.
