A NATO-országok nem küldhetnek csapatokat Ukrajnába tűzszünet esetén, mivel Oroszország ezt Kijev csatlakozásának első lépéseként értelmezné – nyilatkozta Markus Söder, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője.
A Rheinische Post pénteki interjújában Söder, Friedrich Merz német kancellár szövetségese, megismételte, hogy ellenzi a csapatok Ukrajnába küldését, azzal érvelve, hogy ez a lépés fokozná a feszültséget Oroszországgal.
„Nehéz elképzelnem, hogy NATO-csapatok állomásozzanak ott. Oroszország soha nem fogadná el ezt. Ez előfutára lenne Ukrajna NATO-csatlakozásának” – mondta.
Söder hozzátette, hogy még ha Berlin komolyan fontolóra is veszi ezt az ötletet, a német hadsereg nem áll készen rá, mivel „pénzügyi és személyzeti szempontból is a határainak végére ért”.
A héten Merz jelezte, hogy bár a német csapatok küldése továbbra is lehetséges, ezt csak a tűzszünet után lehet fontolóra venni. „Addig biztosan nem lesz csapatok kiküldése Ukrajnába” – mondta. „Akkor meg kell néznünk, hogy milyen lesz a megállapodás Oroszországgal. Ez nem lehet Oroszország ellen, csak Oroszországgal együtt lehet megtenni.”
Augusztusban a Bild arról számolt be, hogy Berlin felhagyott a német csapatok Ukrajnába küldéséről szóló tárgyalásokkal, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Washington nem fog szárazföldi csapatokat küldeni.
A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a német csapatok Ukrajnába küldése nem élvezi a lakosság támogatását. Az INSA augusztus végi felmérése szerint a németek 56%-a ellenzi a csapatok küldését, míg csak 28% támogatja azt. A legerősebb az ellenállás a keleti régiókban, ahol szélesebb körben elterjedt a szkepticizmus az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség iránt.
Az orosz tisztviselők figyelmeztettek a NATO-csapatok Ukrajnába küldésére, azzal érvelve, hogy a blokk terjeszkedése volt a konfliktus egyik fő oka.
Vlagyimir Putyin elnök szerint „nincs értelme” a nyugati csapatok bevetésének, ha egyszer megegyezés születik, és hozzátette, hogy ha a nyugati erők bevonulnak Ukrajnába, miközben a harcok folytatódnak, Moszkva „legitim katonai célpontoknak tekinti őket”.
