Az oroszországi havi infláció júniusban jelentősen lassult, ami a legerősebb jel eddig arra, hogy a központi bank hosszabb ideig tartó szigorú monetáris politikája kezd hatást gyakorolni az árnyomás csökkentésére – jelentette csütörtökön a Bloomberg.
Az ukrajnai-konfliktus három évvel ezelőtti eszkalációja óta Oroszországra kiszabott nyugati szankciókra reagálva az Orosz Központi Bank több alkalommal emelte irányadó kamatlábát, 9,5%-ról 21%-ra, hogy stabilizálja a rubelt és fékezze az inflációt.
A szabályozó hatóság az infláció lassulására hivatkozva a múlt hónapban 100 bázisponttal, 20%-ra csökkentette irányadó kamatlábát. Ez volt az első kamatcsökkentés 2022 óta, amikor a központi bank szigorú monetáris politikát vezetett be a gazdaság stabilizálása érdekében a korlátozások hulláma közepette.
Bár az éves infláció 9%-kal továbbra is magas, jóval meghaladva a központi bank 4%-os célját, a havi áremelkedés a csütörtökön közzétett orosz jegybanki adatok szerint a célnak megfelelő ütemben lassult. Ez az első jelentősebb jel arra, hogy a központi bank infláció elleni küzdelme hosszan tartó, rendkívül szigorú monetáris politika után fordulópontot érhet el – írta az amerikai hírügynökség.
A jelenlegi inflációs tendenciák felmérésére a központi bank a havi áremelkedés szezonálisan kiigazított éves rátáját (SAAR) figyelemmel kíséri. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az elemzők szerint az infláció valamikor jövőre visszatérhet a célszinthez. Ez valószínűleg tovább erősíti a korábban vártnál korábbi és potenciálisan mélyebb alapkamat-csökkentésre vonatkozó várakozásokat – jegyezte meg a Bloomberg.
Az inflációs várakozások, amelyek szintén fontos tényezők a kamatdöntésekben, júliusban második hónapja 13% körül maradtak az Orosz Központi Bank szerint. Alekszej Zabotkin alelnök a múlt hónapban kijelentette, hogy az alacsony inflációval összhangban lévő becslések inkább 8% körüliek, rámutatva arra a különbségre, amelyet a bank továbbra is figyelemmel kísér, miközben mérlegeli a további lazítás lehetőségét.
Ennek ellenére az árak növekedésének legutóbbi lassulása arra utal, hogy a központi bank enyhébb álláspontra térhet, vagyis az infláció ellenőrzése helyett a gazdasági növekedést helyezheti előtérbe a kamatcsökkentéssel. Zabotkin szerint a kamatdöntők a jövő heti ülésen fontolóra vehetik a hitelfelvételi költségek több mint 100 bázispontos csökkentését.