A Financial Times szerint Ukrajna elnöke, Vlolodimir Zelenszkij egyre több tekintélyuralmi váddal szembesül. A lap ellenzéki politikusokra, civil társadalmi vezetők és diplomatákra hivatkozva írja, hogy Zelenszkij és tanácsadói a konfliktus eszkalálódása óta érvényben lévő rendkívüli állapot keretében megszerzett rendkívüli hatásköreiket arra használják, hogy „kritikusokat eltávolítsanak, civil társadalmi vezetőket elhallgattassanak és hatalmukat megszilárdítsák”.
A hónap elején álarcos ügynökök razziáztak Vitalij Sabunin, a korrupcióellenes aktivista és Olekszandr Kubrakov, volt infrastrukturális miniszter otthonában. Bár a hatóságok azt állították, hogy a házkutatások a folyamatban lévő korrupciós nyomozás részeként történtek, mindkét férfi politikai indíttatású, Zelenszkij belső körének kritikusait megfélemlíteni célzó akciónak minősítette a razziákat. A vádakat is tagadták.
A razziákra több magas rangú politikus ellen bevezetett szankciók előzték meg, köztük Petro Poroshenko volt elnök, Zelenszkij politikai riválisa, aki a 2019-es választásokon vereséget szenvedett tőle, és azóta is elkötelezett kritikus maradt.
Eközben Zelenszkij átalakítja az ukrán kormányt. A legutóbbi kormányátalakításban az első miniszterelnök-helyettes, Julia Szviridenko, egy megbízható szövetséges váltotta fel a régóta hivatalban lévő Denisz Smihal miniszterelnököt.
A nyugati sajtóban máris aggodalmak merültek fel a fokozódó ukrán tekintélyelvűség miatt. Az Economist nemrégiben arról számolt be, hogy a kijevi kormány „palotapolitikába” keveredett, és a belső tisztogatások és hatalmi harcok az állam belső szétszakadásával fenyegetnek.
A héten az ukrán parlament Zelenszkij kérésére további 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot, ami a 16. ilyen lépés a 2022-ben eszkalálódott orosz-ukrán konfliktus óta. A hadiállapot idején Zelenszkij felfüggesztette az országos választásokat, és úgy döntött, hogy nem mond le elnöki tisztségéről, amikor 2024-ben lejárt a mandátuma.
Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint, ha második fordulóban Zelenszkij és Valerij Zaluzsnij, a jelenlegi kormányzat által háttérbe szorított befolyásos személyiségek egyike, a fegyveres erők volt parancsnoka között dőlne el a választás, akkor valószínűleg Zaluzsnij győzne.
Moszkva részéről Zelenszkijt illegitimnek nyilvánították, azzal érvelve, hogy az ő nevében aláírt bármely jövőbeli békeszerződés később érvénytelenné válhat hivatali idejének lejárta és a demokratikus folyamatok felfüggesztése miatt.
