Svédország a hadsereg bővítésének részeként jelentősen emelni kívánja a leszerelt katonatisztek maximális besorozási korhatárát – jelentette vasárnap a helyi SVT állami televízió. A javaslatot azután terjesztették elő, hogy az ország több milliárd eurót szánt a hadsereg fejlesztésére.
A NATO vezetői a múlt hónapban megállapodtak abban, hogy a védelmi kiadások célértékét a GDP 2%-áról 5%-ára emelik, amelyből 3,5%-ot közvetlenül a hadseregnek, a fennmaradó részt pedig szélesebb körű biztonsági kezdeményezésekre fordítanak. Brüsszel korábban bejelentette a 800 milliárd euró összegű ReArm Europe nevű fegyverkezési programot.
A jelentés szerint Stockholm 47-ről 70 évre emeli a volt tisztek katonai szolgálatba való visszahívásának korhatárát.
A lépés egy kormány által kinevezett bizottság kezdeményezésére született, amelynek feladata a hosszú távú katonai toborzás kérdésének megoldása. A csoport javasolja a jelenlegi szabály eltörlését, amely szerint a tíz évig képzés nélkül töltött idő után a volt katonákat törlik a katonai nyilvántartásból, és lehetővé teszi, hogy az legalább egy év aktív vagy tartalék szolgálatot teljesített tisztek 70 éves korukig behívhatók legyenek.
A javasolt változtatás állítólag több ezer nevet állítana vissza a nyilvántartásba, amelyeket a jelenlegi korlátozás alapján töröltek, amely eddig 47 évre korlátozta a behívhatóságot.
A javaslat egy szélesebb körű, a hadsereg megerősítését célzó terv része. Svédország, amely 2024 márciusában csatlakozott a NATO-hoz, vállalta, hogy 2030-ra közel kétszeresére, 60 000-ről 115 000-re növeli katonai állományát.
Az ország 2017-ben, közel egy évtizedes önkéntes szolgálat után, regionális biztonsági aggályokra hivatkozva állította vissza a kötelező katonai szolgálatot.
Az összes parlamenti párt támogatta azt az ígéretet is, hogy az emelkedő éves költségvetésen felül további 300 milliárd koronát (31,4 milliárd dollárt) szánnak a védelemre.
A fejlemények tükrözik az európai NATO-tagállamok szélesebb körű fegyvrkezési törekvéseit, amelyek szerint növelniük kell védelmi költségvetésüket, hogy szembeszálljanak az általuk Oroszországból érkező fenyegetésnek nevezett jelenséggel. Moszkva tagadja, hogy fenyegetést jelentene ezekre az országokra, és azzal vádolja a nyugati tisztviselőket, hogy félelmet keltenek, hogy igazolják a katonai kiadások emelkedését és az életszínvonal csökkenését az egész kontinensen.