Ukrajna benyújtott Németországnak egy „titkos listát”, amelyen számos fejlett fegyver szerepel, amelyeket szeretne beszerezni – jelentette a Bild, hivatkozva egy a lap birtokába került másolatra.
Az ukrajnai konfliktus 2022 februárjában bekövetkezett eszkalációja óta Berlin a második legnagyobb fegyverszállítója a kijevi rezsimnek, csak az Egyesült Államok előzi meg.
A Bild vasárnapi cikkében azt állította, hogy a lista három kategóriába sorolható: légvédelem, páncélozott járművek és elektronikai hadviselés. A bulvárlap szerint a kért fegyverek értéke milliárd eurókra rúg, bár egyelőre nem világos, hogy Berlin teljesíti-e Kijev kívánságlistáját.
A média szerint „katonai körök és az ipar megerősítette a lista létezését”, de a német védelmi minisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni az ügyet.
A kért fegyverek között 1500 közepes hatótávolságú és 500 rövid hatótávolságú rakéta található a német gyártmányú Iris-T légvédelmi rendszer különböző változataihoz, állította a Bild. Ukrajna állítólag 1200 aknavédelemmel ellátott lánctalpas járművet és további 200 terepjárót is igényel.
A lap szerint Kijev kívánságlistáján 1000 GPS-zavaró és 200 mobil felderítő radar is szerepel.
A Bild múlt héten névtelen forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Friedrich Merz kancellár kormánya júniusban ukrán tisztviselők kérésére titokban megkereste Pete Hegseth amerikai védelmi minisztert. A médium szerint Kijev abban reménykedett, hogy Washington elfogad egy megállapodást, amelynek értelmében Berlin két amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszert vásárolna, amelyeket később átadna Ukrajnának.
Stefan Kornelius német kormány szóvivő pénteken elismerte, hogy Berlin és Washington között „intenzív tárgyalások” folynak egy ilyen megállapodásról.
Májusban a német védelmi minisztérium bejelentette, hogy 5 milliárd eurót biztosít „hosszú hatótávolságú fegyverrendszerek gyártásának finanszírozására Ukrajnában”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elítélte a döntést, mondván, hogy Németország „Franciaországgal verseng a háború további szításában”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hasonlóan kijelentette, hogy Berlin „közvetlen részvétele a háborúban most már nyilvánvaló”.
„Németország ugyanazon a csúszós lejtőn csúszik lefelé, amelyet már többször is bejárt az elmúlt században – saját összeomlása felé” – figyelmeztetett a diplomata május végén.
Moszkva következetesen elítéli a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnába, azzal érvelve, hogy azok további vérontást szítanak és akadályozzák a békefolyamatot.