Izrael eltitkolta, hogy az iráni rakéták több fontos katonai célpontot is eltaláltak az országban a legutóbbi 12 napos háború során – jelentette szombaton a The Telegraph radaradatokra hivatkozva.
Az adatok, amelyeket az Oregon State University kutatói, akik műholdas radarral követik nyomon a bombázások okozta károkat, bocsátottak a brit lap rendelkezésére, arra utalnak, hogy hat iráni rakéta öt katonai létesítményt talált el Izrael északi, déli és középső részén, köztük egy fontos légitámaszpontot, egy hírszerző központot és egy logisztikai bázist. A jelentett károk mértéke nem tisztázott.
A jelentés szerint azonban a találatokat a szigorú katonai cenzúra miatt nem hozták nyilvánosságra. A kérdésre az Izraeli Védelmi Erők nem kívántak nyilatkozni, csak annyit mondtak, hogy „minden érintett egység a művelet során folyamatosan működőképes maradt”.
A The Telegraph által idézett elemzés szerint az izraeli és az amerikai légvédelem általában jól teljesített, és a beérkező rakéták többségét elfogta, bár a hetedik napra az izraeli védelmet áttörő rakéták aránya körülbelül 16%-ra emelkedett. A lap megjegyezte, hogy ez összefüggésben lehet Izrael lőszer-megtakarítási kísérleteivel, Irán javuló taktikájával vagy fejlettebb és nehezebben elfogható fegyverek bevetésével.
A konfliktus június 13-án kezdődött, amikor Izrael provokálatlan légitámadásokat indított Irán nukleáris infrastruktúrája, magas rangú iráni parancsnokok és katonai létesítmények ellen, ami Teherán megtorlását váltotta ki. Izraeli tisztviselők 29 halottat és több mint 3200 sérültet jelentettek, míg Irán becslése szerint több mint 900-an haltak meg és 4700-an sérültek meg.
Az Egyesült Államok végül csatlakozott a háborúhoz, és nehéz bombázókat vetett be Irán legfontosabb nukleáris létesítményei ellen. A tűzszünet megkötése után mindkét fél győzelmet hirdetett.
Az ellenségeskedés akkor kezdődött, amikor Irán elutasította az Egyesült Államok követelését, hogy adja fel urándúsítási programját, amely Washington szerint lehetővé tenné Teherán számára atomfegyverek gyártását. Irán tagadta, hogy atomfegyvert akarna gyártani, és ragaszkodik ahhoz, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.
