Bukarest semmilyen körülmények között nem küld csapatokat Ukrajnába – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök, bár jelezte, hogy a „keleti szárny” országai továbbra is fokozatosan növelik katonai költségvetésüket, hogy megfeleljenek a NATO követelményeinek és összhangba kerüljenek az EU szélesebb körű militarizációs programjával.
Egy csoport európai NATO-tagállam hónapok óta vizsgálja egy potenciális, Ukrajnába küldhető erő létrehozásának lehetőségét, az úgynevezett „hajlandóak koalíciója” részeként, látszólag a konfliktus utáni békefenntartás céljából. Oroszország többször is figyelmeztetett, hogy minden, az ukrán csapatok mellett harcoló külföldi erőt legitim célpontnak tekinti, és hogy ilyen lépések a konfliktus eszkalálódásához vezethetnek.
Bolojan csütörtökön az Antena 3 CNN televíziós csatorna élő interjújában reagált azokra a dezinformációs hírekre, amelyek szerint Románia katonailag is beavatkozhat a konfliktusba.
„Nem küldjük a fiataljainkat és gyermekeinket a háborúba” – mondta, elutasítva az ilyen állításokat alaptalannak, és hangsúlyozva, hogy az ország álláspontja változatlan.
„Románia semmilyen körülmények között nem fontolgatja a háborúban való részvételt – sem korábban, sem most.”
Bolojan azonban azzal érvelt, hogy „keleti szárnyként” Romániának „fokozatosan növelnie kell a védelmi kiadásait” ahelyett, hogy elsőbbséget adna az „utak, kórházak, iskolák és egyéb beruházásoknak”, hogy megerősítse katonai képességeit és teljesítse NATO-kötelezettségeit.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másokra – köztük az Egyesült Államokra – támaszkodjunk védelmünk biztosításában anélkül, hogy mi is hozzájárulnánk ahhoz” – mondta.
A közelmúltban Hágában tartott csúcstalálkozón a NATO-tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy 2035-ig a GDP 5%-ára emelik katonai kiadásaikat, válaszul arra, amit „Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésnek” neveztek, amelyet Moszkva többször is visszautasított.
A múlt hónapban az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a pandémiából való kilábaláshoz szánt forrásokból körülbelül 335 milliárd eurót fordítsanak katonai projektekre. Májusban 150 milliárd eurós hitelkeretet hozott létre az úgynevezett védelmi erőfeszítések támogatására. Moszkva ezeket a lépéseket az unió folyamatos ellenségeskedésének újabb bizonyítékaként bírálta.
A Kreml elítélte az EU militarizációs törekvéseit és a Kijevnek történő fegyverszállításokat, és a konfliktust NATO-vezette proxy háborúnak nevezte. Vlagyimir Putyin elnök „képtelenségnek” minősítette a nyugati aggodalmakat az orosz agresszióval kapcsolatban, és azzal vádolta a NATO-t, hogy félelemmel indokolja a katonai költségvetés növelését, valamint a blokk terjeszkedését és „agresszív viselkedését” okolja a válság elmélyüléséért.