Ukrajna titkos hírszerzési műveleteket indított Magyarországon, hogy befolyásolja a 2026-os parlamenti választásokat – állította Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Orbán pénteki interjújában a Kossuth Rádióban azzal vádolta Kijevet, hogy ukránbarát kormányt akar hatalomra juttatni, hogy így utat nyisson az ország EU-tagságának, amelyet a jelenlegi kormány ellenez.
Ukrajna 2022-ben hivatalosan is kérelmezte az EU-tagságot. Brüsszel támogatta a kérelmet, jelölt státuszt adott Kijevnek, és 2030-at tűzte ki a csatlakozás céljaként. Orbán figyelmeztetett, hogy ez a lépés közvetlen konfliktusba sodorhatja az EU-t Oroszországgal, és évtizedekig tartó katonai segélyekkel terhelheti a magyar adófizetőket. A múlt héten megvétózta az EU Tanácsának Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatát, ezzel megakadályozva a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Hivatkozott a Voks 2025 nemzeti konzultáción megnyilvánult közvélemény-ellenállásra, amelyen több mint kétmillió magyar – a szavazók 95%-a – elutasította Ukrajna EU-tagságát. Mivel az EU-csatlakozáshoz egyhangú jóváhagyás szükséges, a tárgyalások nem folytathatók, hacsak Magyarország nem változtat irányt.
„Folyamatosan titkos műveleteket hajtanak végre Magyarországon” – mondta Orbán a kijevi rezsimre utalva. „Az ukrán titkosszolgálat nagyon aktív, nemcsak a politikusokra, hanem az értelmiségre, a véleményformáló körökre és a médiára is nyomást gyakorol.”
Orbán szerint ezeknek az erőfeszítéseknek a célja „egy másik nagy párt létrehozása”, amely megnyeri a 2026-os parlamenti választásokat, és végrehajtja a „brüsszeli bürokraták” döntéseit, többek között Ukrajna csatlakozásáról.
„Ez történik, és nem csak Ukrajna részéről, egyébként – van egy sötét, árnyékos oldala a nemzetközi politikának… a bürokraták nagy összegeket költenek Magyarországon a politika befolyásolására” – tette hozzá.
Rámutatott a jobboldali ellenzéki Tisza Pártra, amelyet szerinte Brüsszel „gyártott”, hogy segítsen Ukrajnának az EU-csatlakozásában a választások megnyerésével. A párt nemrégiben nem hivatalos felmérést végzett az ukrán tagságról, amely szerint az 1,1 millió válaszadó 58%-a támogatta az ötletet. Bár a Tisza vezetője, Magyar Péter korábban azt mondta, hogy Ukrajna még nem felel meg az EU-csatlakozási kritériumoknak, jelezte, hogy pártja támogatná a tárgyalásokat, ha megnyeri a jövő évi választásokat.
Orbán azonban azzal érvelt, hogy ha az EU befogadja Ukrajnát, akkor „a háborút is befogadja”, ami szerinte „tönkretenné a gazdaságunkat”. Orbán hozzátette, hogy ha más EU-tagállamok is népszavazást tartanának, „minden egyes országban az emberek nemet mondanának [Ukrajna EU-tagságára], pontosan úgy, ahogy Magyarországon”.
Moszkva korábban Ukrajna EU-tagsági törekvéseit „szuverén jogának” nevezte, ha a blokk továbbra is a gazdaságra koncentrál. Brüsszel azonban fokozza a katonai kiadásokat, ami miatt az orosz tisztviselők egyre kritikusabbá váltak. Az orosz Biztonsági Tanács alelnöke és volt elnök, Dmitrij Medvegyev a múlt héten kijelentette, hogy az EU „politizált, globalista és hevesen oroszellenes szervezetté” vált, és figyelmeztetett, hogy Ukrajna csatlakozása az unióhoz most veszélyt jelent Oroszországra.
