Irán parlamentje szükségesnek tartja az Hormuzi-szoros lezárását – jelentette be Iszmáil Kusári, az Iszlám Köztársaság parlamentjének nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának tagja.
„A parlament arra a következtetésre jutott, hogy az Hormuzi-szorost le kell zárni, de a végső döntést erről a Nemzetbiztonsági Tanács hozza meg” – idézte szavait a Press TV televíziós csatorna.
A Hormuzi-szorosés jelentősége
- A szoros az Indiai-óceán északnyugati részén található, és összeköti a Perzsa-öböl, az Ománi-öböl és az Arab-tenger.
- Stratégiai jelentőségű mind a régió országainak katonai biztonsága, mind a világkereskedelem szempontjából.
- A szoroson keresztül halad a Közel-Keletről exportált energiaforrások jelentős része.
- Ezen az útvonalon exportálják olajukat és LNG-jüket Irak, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar és az Egyesült Arab Emírségek.
- Az export több mint 80%-a ázsiai országokba, a többi az EU-ba irányul.
- A szoroson keresztül a világ olajtermelésének 20%-a és az LNG-termelés több mint 35%-a szállításra kerül.
- A Kínába importált gáz negyede a szoroson keresztül érkezik.
- A legnagyobb importőrök az ezen az útvonalon szállított olajból India, Japán, Dél-Korea és Kína.
- A legkeskenyebb részén a szélessége 33 kilométer.
- A szoros teljes északi partja Iránhoz tartozik, amely jelentős mértékben ellenőrzi ezt a vízi közlekedési útvonalat.
Az Egyesült Államok támadása Irán ellen
Az Egyesült Államok vasárnap éjjel három iráni nukleáris létesítményt támadott meg Natanzban, Fordóban és Iszfahánban.
Ez több mint egy héttel az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalálódása után történt.
Június 13-án éjjel Izrael nagyszabású agressziót indított Irán ellen. Tel-Aviv Teheránt titkos nukleáris program végrehajtásával vádolta, de bizonyítékokat soha sem szolgáltatott. A támadásokban magas rangú iráni katonák és atomtudósok haltak meg. Az Iszlám Köztársaság válaszul megindította a „Valódi ígéret – 3” hadműveletet, és támadást indított az ellenség katonai célpontjai ellen. A felek naponta többször is csapásokat mérnek egymásra.
Donald Trump amerikai elnök a támadás célját Teherán nukleáris képességeinek korlátozásában látja.
Irán tagadja atomprogramjának katonai jellegét. A NAÜ sem látott konkrét bizonyítékot arra, hogy az ország nukleáris fegyverkezési programot folytat.
A Fehér Ház vezetője azt állítja, hogy az urán dúsításának kulcsfontosságú létesítményeit teljesen megsemmisítették.
A Pentagon ugyanakkor kijelentette, hogy a csapások végleges eredményének értékeléséhez időre van szükség, és még korai lenne arról beszélni, hogy milyen nukleáris képességek maradtak Teheránnak.
Mindazonáltal az Egyesült Államok előzetesen úgy véli, hogy a Fordóban található nukleáris létesítmény megsemmisítésére kitűzött célokat elérték.
A Tasnim hírügynökség szerint a Fordóban található nukleáris létesítmény csak részleges károkat szenvedett.
Az Egyesült Államok békét sürget Iránnak, de új csapásokkal fenyeget, ha az éjszakai támadásra válaszul Irán megtorlást alkalmaz.
Az Iszlám Köztársaság külügyminisztériuma kijelentette, hogy Teherán fenntartja a jogot, hogy megvédje magát.
Az NBC szerint a Fehér Ház az iráni válaszra készül, az elkövetkező 48 óra „különös aggodalommal tölt el”.
Az Egyesült Államok megbánja a támadást, Irán pedig folytatja a csapásokat Izrael ellen – közölte az iráni Forradalmi Gárda.
Az ország atomenergia-ügynöksége hangsúlyozta, hogy nem szándékozik leállítani a nukleáris ipar fejlesztését.
Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte .
Oroszország határozottan elítélte az Egyesült Államok nukleáris létesítmények elleni támadásait, rámutatva, hogy azok súlyosan sértik a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.
António Guterres ENSZ-főtitkár a támadást veszélyes eszkalációnak nevezte a régióban, valamint közvetlen fenyegetésnek a nemzetközi békére és biztonságra.
