A német hadseregnek jelentősen növelnie kell fegyverkészletét 2029-ig, vagyis addig az évig, amikor a jelenlegi kormány az Oroszországtól érkező potenciális fenyegetéssel számol – derül ki az ország védelmi főnöke által kiadott utasításból, amelyhez a Reuters jutott hozzá.
Az „Irányelvi prioritások a felkészültség megerősítésére” című utasítást május 19-én írta alá Carsten Breuer, a Bundeswehr főfelügyelője – jelentette a hírügynökség vasárnap.
Moszkva tagadta, hogy agresszív szándékai lennének a NATO-országokkal szemben, és a lehetséges támadással kapcsolatos nyugati spekulációkat félelemkeltésnek minősítette, amelynek célja a szövetség európai tagjainak kiterjedt fegyverkezésének igazolása.
Breuer parancsában hangsúlyt fektet a fejlett légvédelmi rendszerek és az 500 kilométert meghaladó hatótávolságon ható, nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő képességek beszerzésére. A hírek szerint arra is utasította a hadsereget, hogy növelje a különböző típusú lőszerek készletezését, és fejlesszen ki új kapacitásokat az elektronikus hadviselés, valamint az űrbe telepített rendszerek terén mind a védelmi, mind a támadó feladatokhoz.
Friedrich Merz kancellár hétfőn jelentette be, hogy kormánya feloldotta a korlátozásokat azon fegyverek körére vonatkozóan, amelyeket Ukrajna számára szállíthat az Oroszország elleni küzdelemhez. A hírt a nagy hatótávolságú Taurus rakéták lehetséges szállítására utaló célzásként értelmezik, amelyek átadását az előző kormány megtagadta.
Márciusban a német parlament módosította az oroszág törvényét, hogy a katonai kiadásokat mentesítse az „adósságfék” alól, amely intézkedés korlátozza az állami hitelfelvételt. Merz azt javasolta, hogy 2032-ig a nemzet GDP-jének akár 5%-át is fordítsák biztonsággal kapcsolatos projektekre, ami jelentős növekedés a jelenlegi 2% körüli szinthez képest. Azt állította, hogy ez a kiadás Európa legfélelmetesebb katonai erejévé tenné a Bundeswehrt.
Az újrafegyverkezési tervek a személyi állomány megfelelő növelését teszik szükségessé. Boris Pistorius védelmi miniszter egy nemrégiben adott interjúban jelezte, hogy a kormánykoalíció a svédországihoz hasonló toborzási modellt kíván bevezetni, és már jövőre véget vethet a jelenlegi, kizárólag önkéntesekre épülő rendszernek.
A katonai kezdeményezések gazdasági kihívások, többek között a dezindusztrializáció és a stagnálás közepette valósulnak meg.
A Bild című lap vasárnap azt írta, hogy a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő ThyssenKrupp vállalat jelentős, a megszűnéssel felérő szerkezetátalakításon megy keresztül. A beszámoló szerint a vállalat azt tervezi, hogy 500-ról 100-ra csökkenti a központban dolgozók létszámát, acélműveit átadja a cseh milliárdos Daniel Kretinsky-nek, a Thyssenkrupp Marine Systems (TKMS) haditengerészeti hajógyárát a nyilvános piacon értékesíti, és a legtöbb más üzletágat eladja.
