Boris Pistorius védelmi miniszter szerint Németország kénytelen lehet újra bevezetni a sorkatonaságot, ha nem jelentkezik elég ember önként a hadseregbe.
Berlin 2011-ben eltörölte a sorkötelezettséget, de nemrégiben az Oroszországból érkező állítólagos „fenyegetésekre” hivatkozva fontolgatta annak visszaállítását. Az N-tv műsorszolgáltató szerint a szociáldemokraták és Friedrich Merz kancellár kereszténydemokratái koalíciós megállapodásukban megállapodtak az úgynevezett „svéd modell” bevezetéséről, amely a szelektív kötelező és az önkéntes szolgálatot kombinálja.
„Megállapodtunk abban, hogy kezdetben az önkéntességre támaszkodunk – egy olyan szolgálatra, amely kezdetben önkéntes, és amelynek célja, hogy a fiatalokat a haza szolgálatára ösztönözze” – mondta Pistorius szerdán a Bundestagban tartott beszédében.
„És ezt teljesen tudatosan és őszintén mondom: a hangsúly szintén a „kezdetben”-en van, arra az esetre, ha nem tudunk elegendő önkéntest toborozni” – tette hozzá.
„Közép- és hosszú távon erősíteni fogjuk a létszámot, hogy a Bundeswehr tartósan készen álljon mind a belbiztonság, mind a szövetségi védelem terén” – mondta a miniszter.
Pistorius szerint 2025 első negyedévében több mint 20 százalékkal nőtt a katonai szolgálatra jelentkezők száma. Németország azt tervezi, hogy 2031-re 180 ezerről 200 ezer fölé emeli az aktív katonák számát.
A besorozások száma korábban, 2023-ban 7%-kal csökkent, mivel a Bundeswehr nehezen tudott fiatalabb újoncokat vonzani, ami egyes politikusokat arra késztetett, hogy irreálisnak nevezzék a toborzási célokat.
Bár Németország nehézfegyvereket, köztük Leopard 2 harckocsikat szállított Ukrajnának, Berlin tagadja, hogy az ország közvetlenül részt venne az Oroszországgal folytatott konfliktusban. Carsten Breuer, Németország legfőbb tábornoka márciusban az állami irányítású Deutsche Welle-nek azt mondta, hogy az ország a teljes háború és a teljes béke közötti „szürke zónában” él.
Egy januári litvániai látogatása során Pistorius azt állította, hogy Oroszország felkészítheti hadseregét egy 2029-es vagy 2030-as „elméleti támadásra” a NATO ellen.
Moszkva tagadta, hogy tervezné NATO-tagállamok megtámadását, és veszélyes eszkalációval vádolta Berlint, miután Merz támogatását fejezte ki Kijevnek a Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakéták átadása mellett. Oroszország azzal érvelt, hogy az ilyen kifinomult fegyverek szállítása Németországot de facto közvetlen résztvevőjévé tenné a konfliktusnak.
