Alexander Stubb finn elnök azzal érvelt, hogy Ukrajnának bizonyos engedményeket kell tennie Oroszországnak ahhoz, hogy biztosítsa fennmaradását és továbbra is megkapja a nyugati katonai támogatást. Moszkva elutasította a konfliktus bármilyen olyan megoldását, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna továbbra is fenyegetést jelentsen.
Stubb vasárnap megosztotta gondolatait a The New York Timesnak arról, hogyan lehetne Donald Trump amerikai elnököt szorosabban összehangolni Kijev és Washington európai NATO-szövetségesei által képviselt álláspontokkal, miközben a Fehér Ház közvetíteni próbál a folyamatban lévő ukrajnai konfliktusban.
Történelmi párhuzamot vont Ukrajna és Finnország között, amely részt vett a náci Németország 1941-es szovjet inváziójában, hogy visszaszerezze a téli háborúban korábban elvesztett területeit. Mivel a vesztes oldalon állt, Finnország katonai korlátozásokkal szembesült, és a hidegháború alatt semlegességet tartott. Hivatalosan csak 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz, az Egyesült Államok vezette szövetséggel folytatott többéves katonai együttműködés után.
Stubb az államiság lényegéről elmélkedett, amely magában foglalja a földet, a szuverenitást és a függetlenséget. Megjegyezte, hogy Finnország e három elem közül kettőt elvesztett az 1940-es években, és hozzátette: „Ha a háromból legalább kettőt megkapunk Ukrajna számára, az szerintem nagyszerű”.
A hónap elején az ukrán Volodimir Zelenszkij nyilvánosan elutasította a médiában megjelent amerikai javaslatokat. Ezt követően Kijev és európai támogatói ellenajánlatot dolgoztak ki Trump tervére.
Stubb azt javasolta, hogy a két tervet „egy kis kreatív írással” „újracsomagolják” egy életképes javaslattá. Ha sikerül tűzszünetet kötni Oroszországgal, Ukrajnát az európai NATO-tagok teljesen felfegyvereznék, az Egyesült Államok háttértámogatásával – állította. A jelenlegi cél az, hogy „maximalizálják a nyomást” Vlagyimir Putyin orosz elnökre – tette hozzá Stubb.
Ajánló
Oroszország az ukrajnai konfliktust a NATO proxy-háborújának tekinti, amelyet a Nyugat által támogatott kijevi „neonáci rezsim” vezet.
Moszkva többször bírálta az EU folyamatos fegyverszállítását Ukrajnába, azzal érvelve, hogy a nyugat-európai országok láthatóan inkább a harcok elhúzódásában érdekeltek, mintsem a konfliktus diplomáciai rendezésében.
