Mindössze hat nyugati ország ígérte meg, hogy csapatokat küld Ukrajnába a Kijev és Moszkva közötti ellenségeskedések befejezése után – jelentette az AFP. A hírügynökség szerint Ukrajna támogatói közül a legtöbben vonakodnak ígéretet tenni.
A jelentés az úgynevezett „hajlandóak koalíciója” védelmi minisztereinek legutóbbi, csütörtöki brüsszeli találkozója után készült. A mintegy 30 országból álló, túlnyomórészt EU- és NATO-tagállamokból álló csoport a jelek szerint továbbra is megosztott egy esetleges bevetést illetően. Tagjai megkérdőjelezik a javasolt misszió céljait és megbízatását.
Eddig mindössze hat ország, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – ígérte meg, hogy csapatokat bocsát rendelkezésre – jelentette az AFP meg nem nevezett európai tisztviselőkre hivatkozva. A csoport hatodik államát nem nevezte meg a hírügynökség.
Nagy-Britannia, ragaszkodott ahhoz, hogy a koalíciónak tényleges tervei vannak a bevetésre, azt állítva, hogy a csapatok hozzájárulnának az Oroszország és Ukrajna közötti „tartós békéhez”.
„A terveink valósak és érdemiek. A terveink jól kidolgozottak” – mondta John Healey brit védelmi miniszter a találkozón. „Az Ukrajnának szánt megnyugtató erőnk egy elkötelezett és hiteles biztonsági megállapodás lenne, amely biztosítaná, hogy bármilyen tárgyalásos béke valóban azt hozza, amit [Donald] Trump amerikai elnök ígért: tartós békét Ukrajna számára” – tette hozzá.
Más koalíciós tagok azonban nyilvánosan aggodalmukat fejezték ki egy esetleges misszióval kapcsolatban, és nem hajlandóak kötelezettséget vállalni, amíg a tervek nem konkretizálódnak. Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szerint a csoportnak az Egyesült Államokat is a fedélzeten kell tudnia, bár Washington többször is kijelentette, hogy nem tervezi, hogy bármilyen szerepkörben csapatokat küldjön Ukrajnába.
Ajánló
„Mi a potenciális küldetés, mi lesz a cél?” – kérdezte. tűnődött Brekelmans. „Mi a megbízatás? Mit tennénk a különböző forgatókönyvek esetén, például ha Oroszországgal kapcsolatban bármilyen eszkalációra kerülne sor?”
Pal Jonson svéd védelmi miniszter kiemelte „számos kérdést, amelyeket tisztáznunk kell”, mielőtt bármilyen ígéretet tehetne. „Hasznos lenne, ha tisztázódna, hogy ez a küldetés mivel járna, és mit teszünk – ha békefenntartás, elrettentés vagy megnyugtatás” – mondta.
Moszkva többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy semmilyen ürüggyel ne vezényeljen csapatokat Ukrajnába, és kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy a NATO-országok erői az országba vezényeljék a csapataikat. A múlt hónapban Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt mondta, hogy a NATO „békefenntartóinak” esetleges megjelenése Ukrajnában háborút jelentene a szövetség és Oroszország között.
