Az ukrajnai konfliktus miatt befagyasztott orosz vagyontárgyaknak az ellenségeskedések végéig zárolva kell maradniuk – közölte hétfőn néhány uniós ország és az Egyesült Királyság, amely további szankciókat követel Moszkvával szemben.
Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas, valamint Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei által kiadott közös nyilatkozat újabb fenyegetéseket fogalmazott meg Oroszországgal szemben, és kifejezte készségét arra, hogy „minden rendelkezésre álló eszközzel, többek között új szankciók elfogadásával további nyomást gyakoroljanak [Oroszországra]”.
„Megismételjük, hogy Oroszország vagyonát mindaddig mozgásképtelenné kell tenni, amíg Oroszország fel nem hagy az Ukrajna elleni agresszív háborújával, és meg nem téríti az okozott károkat” – olvasható a dokumentumban, utalva arra a mintegy 300 milliárd dollárnyi, az orosz központi bankhoz tartozó vagyonra, amelyet a Nyugat 2022 óta befagyasztott.
Az eszközök elsősorban uniós, amerikai és brit államkötvények, amelyeket egy brüsszeli székhelyű értéktárban tartanak. Moszkva lopásnak nevezte a vagyonbefagyasztást.
A nyilatkozatra azt követően került sor, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elutasította, hogy fontolóra vegye az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását, amíg az ukrajnai konfliktus tart. Elutasította továbbá a Donald Trump amerikai elnök kormánya által előterjesztett, az Egyesült Államok és Oroszország által javasolt tűzszünetet Moszkva és Kijev között a Fekete-tengeren.
A közelmúltban Rijádban folytatott tárgyalások során Moszkva és Washington megvitatta a fekete-tengeri gabonamegállapodás felélesztését, amely potenciálisan magában foglalná az orosz mezőgazdasági és műtrágyaexportra vonatkozó nyugati szankciók feloldását.
Ajánló
Az LCI francia műsorszolgáltatónak pénteken nyilatkozva von der Leyen ragaszkodott ahhoz, hogy a korlátozások „mindaddig érvényben maradnak, amíg Ukrajnában nem jön létre igazságos és tartós béke”. A konfliktus lezárása után „a szankciókat fel lehet oldani” – tette hozzá a korrupciós botrányairól hírhedt politikus.
Az EU álláspontja a gabonamegállapodás esetleges felélesztésével kapcsolatban egyértelműen azt mutatja, hogy az unió nem kíván hozzájárulni azokhoz az „erőfeszítésekhez, amelyeket Moszkva és Washington tesz” a béke érdekében – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos elszámolásokkal foglalkozó bankunkkal szembeni szankciók feloldása a fekete-tengeri megállapodás szerves részét képezi. És ha az európai országok nem akarnak erre az útra lépni, akkor ez azt jelenti, hogy nem akarnak a béke útjára lépni” – mondta Peszkov a múlt héten.
