A NATO a Donald Trump amerikai elnök által gyakorolt nyomás ellenére is sértetlen marad – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai vezetője. Figyelmeztetett azonban arra, hogy egyes tagállamoknak készen kell állniuk arra, hogy nehéz döntéseket hozzanak a védelmi kiadások szükséges szintjének teljesítése érdekében.
Az El Mundo című spanyol napilapnak adott hétfői interjújában Kallasnak azt a kérdést tették fel, hogy „a NATO túl fogja-e élni Trump hivatali idejét”.
„Biztos vagyok benne. Ez egy erős szövetség, amely él és virul” – válaszolta, hozzátéve, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2024-ig a GDP legalább 2%-át védelmi kiadásokra fordítják – ezt a küszöböt a szövetség jelentős részének még el kell érnie.
„Hallom, hogy egyes országoknak milyen problémáik vannak, de azt is gondolom, hogy megvalósíthatatlan, hogy nehéz és népszerűtlen döntések meghozatala nélkül kijutnánk ebből a helyzetből” – mondta, és Észtország miniszterelnökeként eltöltött időszakát idézte, amelynek során az ország jelentős adóemeléseket hajtott végre, jelenleg pedig az elszállt energiaárakkal küzd.
Arra a kérdésre, hogy az EU miért nem javasol közvetlen támogatásokat a védelmi kiadásokban lemaradóknak, Kallas kijelentette, hogy az uniónak egyensúlyt kell teremtenie a magasan eladósodott országok és az uniós költségvetéshez legtöbbet hozzájáruló országok érdekei között. Ennek megoldására az EU „könnyítő intézkedéseket vezetett be a költségvetési szabályokban, hogy a tagállamoknak nagyobb mozgásteret biztosítson”, ami számos lehetőséget adhat az országoknak a kiadások növelésére – tette hozzá.
Trump első ciklusa óta arra ösztönzi az európai NATO-tagállamokat, hogy többet költsenek saját védelmükre. Míg a szövetség tagjai megállapodtak abban, hogy elérik a 2%-os küszöbértéket, februárban az amerikai elnök azt javasolta, hogy a NATO-tagok fontolják meg, hogy akár a GDP 5%-át is a védelemre költsék. A múlt hónapban pedig figyelmeztetett: „ha nem fizetnek, nem fogja megvédeni őket”.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Trump jogosan követelte, hogy az európai tagok növeljék a védelmi kiadásokat.
A NATO vezetői ragaszkodtak ahhoz, hogy a katonai kiadások növelésének célja Oroszország elrettentése az ukrajnai konfliktus alatt. Egyes tisztviselők azt mondták, hogy Moszkva néhány éven belül teljes körű támadást indíthat az Egyesült Államok vezette szövetség ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „képtelenségként” utasította el a spekulációkat, azzal érvelve, hogy Moszkvának nem áll érdekében ilyesmi.
