Az EU nem fogja feloldani az Oroszországgal szembeni szankciókat, amíg az ukrajnai konfliktus tart – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A hétfőn Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalások során Oroszország és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy lépéseket tesznek a fekete-tengeri gabonamegállapodás felélesztése felé, amelynek a Kreml szerint magában kellene foglalnia az orosz agrárbankkal és más, az élelmiszerek és műtrágyák nemzetközi értékesítésében részt vevő pénzügyi intézményekkel szembeni nyugati korlátozások megszüntetését.
Az LCI francia műsorszolgáltatónak adott pénteki interjújában von der Leyen világossá tette, hogy Brüsszel nem fogja támogatni a Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja által felvetett, Moszkva és Kijev közötti tengeri tűzszünetre vonatkozó elképzelést.
„A szankciók nagyon jelentősek; fájdalmasak; hatással vannak az orosz gazdaságra, és erős kart jelentenek” – mondta, amikor arról kérdezték, hogy az EU teljesítheti-e az orosz követeléseket, hogy feloldják a korlátozások egy részét.
Az Európai Bizottság vezetője szerint a korlátozások „mindaddig érvényben maradnak, amíg Ukrajnában nem jön létre igazságos és tartós béke”.
Megjegyezte azonban, hogy „ha a háború véget ér, a szankciókat fel lehet oldani”.
Von der Leyen azt is mondta, hogy a konfliktus lezárásához „biztonsági garanciákra van szükség Ukrajna számára”, valamint „szilárd védelmi ipari bázisra és elrettentő erőre” az EU-ban.
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés, amelyet eredetileg 2022 júliusában az ENSZ és Törökország közvetített, az ukrán mezőgazdasági termékek biztonságos áthaladását irányozta elő, cserébe azért, hogy a Nyugat feloldja az orosz gabona- és műtrágyaexportra vonatkozó korlátozásokat.
Moszkva egy évvel később kilépett az egyezségből, arra hivatkozva, hogy a Nyugat nem tartotta be kötelezettségeit. Az amerikaiak és az oroszok most úgy látják, hogy az újjáélesztése egy lépés az ukrajnai konfliktus teljes rendezése felé.
A hét elején Vlagyimir Putyin elnök azt állította, hogy az orosz gazdaság vásárlóerő-paritáson számolva a negyedik legnagyobb lett a világon Kína, az Egyesült Államok és India után, annak ellenére, hogy Washington, Brüsszel és szövetségeseik rekordszámú, 28 595 szankciót hoztak ellene. Az orosz kormány adatai szerint az ország gazdasága 2024-ben 4,1%-kal nőtt, ami meghaladja a 3,9%-os hivatalos előrejelzést.
Putyin korábban felszólította az orosz üzleti köröket, hogy ne számítsanak a szankciók teljes feloldására, és azokat az országra gyakorolt stratégiai rendszerszintű nyomásgyakorlás mechanizmusának nevezte, amelyet a Nyugat továbbra is használni kíván.
