J. D. Vance amerikai alelnök pénteken erőteljes beszédet mondott az északnyugat-grönlandi Pituffik űrbázison az amerikai szolgálati tagoknak, hangsúlyozva a Trump-kormányzat eltökéltségét, hogy bővítse állandó lábnyomát az északi-sarkvidéki szigeten.
Az alelnök látogatása egy nappal azután történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felvázolta Moszkva sarkvidéki politikáját, és figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok – 1860-as évekre visszanyúló – annexiós terveit komolyan kell venni, és nem szabad „extravagáns szövegelésként” elutasítani.
„Üzenetet akarok hozni Trump elnöktől” – mondta Vance az összegyűlt katonáknak. „Hálás az önök szolgálatáért, hálás azért, amit itt fent tesznek… mert a küldetés, amit maguk végeznek, nagyon fontos az Egyesült Államok számára”.
Bár ragaszkodott ahhoz, hogy nincsenek „azonnali tervek” az amerikai katonai jelenlét új bázisokkal való bővítésére, Vance bejelentette, hogy Washington „feltétlenül” növelni fogja a beruházásokat – beleértve „a további katonai jégtörőkbe való beruházást, a további haditengerészeti hajókba való beruházást, amelyek nagyobb jelenlétet biztosítanak Grönlandon”.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatja a grönlandi „önrendelkezést”, de világossá tette, hogy Washington olyan jövőt képzel el, amelyben a sziget végső soron Amerikához igazodik.
„Úgy gondolom, hogy sokkal jobban járnának, ha az Egyesült Államok biztonsági ernyője alá kerülnének, mint ahogyan eddig Dániáé alá kerültek” – mondta. Vance azzal vádolta a dán kormányt, hogy cserbenhagyta a grönlandi népet, és azt állította, hogy a sziget „jelenleg rendkívül sebezhető”.
Ajánló
Nem hisszük, hogy valaha is szükség lesz katonai erőre… Mivel úgy gondoljuk, hogy Grönland népe racionális és jó, úgy gondoljuk, hogy képesek leszünk egy Donald Trump-stílusú alkut kötni, hogy biztosítsuk ennek a területnek a biztonságát.
Vance a kormányzat egyre határozottabb megközelítését a térségben növekvő kínai és orosz tevékenységgel indokolta, Grönlandot pedig a stratégiai verseny új korszakának geopolitikai robbanáspontjaként jellemezte.
„Tudjuk, hogy Oroszország és Kína és más országok rendkívüli érdeklődést tanúsítanak az északi-sarkvidéki átjárók, az északi-sarkvidéki haditengerészeti útvonalak, sőt az északi-sarkvidéki területek ásványkincsei iránt. Biztosítanunk kell, hogy Amerika vezető szerepet töltsön be az Északi-sarkvidéken – mert tudjuk, hogy ha Amerika nem teszi, más nemzetek fogják betölteni azt a rést, ahol mi lemaradunk” – mondta.
Kiemelte továbbá Grönland kritikus szerepét az amerikai rakéta-előrejelző rendszerekben, és a bázis létfontosságú pajzsként jellemezte, „ha egy ellenséges országból rakétát lőnek ki”.
Csütörtöki beszédében Vlagyimir Putyin elnök szembement az amerikai narratívával, hangsúlyozva, hogy „Oroszország soha senkit nem fenyegetett meg az Északi-sarkvidéken”, és kiemelte a régió „hatalmas potenciálját” a közös gazdasági fejlődés, az erőforrások kitermelése, az infrastrukturális projektek és a közlekedés terén.
„Ugyanakkor természetesen aggaszt bennünket az a tény, hogy a NATO-országok egyre gyakrabban jelölik ki a Távol-Északot lehetséges konfliktusok ugródeszkájaként” – tette hozzá Putyin, megjegyezve, hogy Moszkva »szorosan figyelemmel kíséri a térségben zajló fejleményeket« és »korszerűsíti a katonai infrastruktúra létesítményeit«.
