Franciaország és az Egyesült Királyság aktívan segítette Kijevet az oroszországi Kurszki területen lévő Szudzsa gázvezeték infrastruktúrája elleni pénteki támadásban – közölte újságírókkal Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő. Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy mérőberendezés megsemmisült egy ukrán HIMARS-támadásban.
„Okunk van feltételezni, hogy a célzást és a navigációt francia műholdak segítségével könnyítették meg, és brit szakemberek adták be a cél koordinátáit, és indították el a rakétákat” – mondta Zaharova a csapást kommentálva.
„A parancs Londonból érkezett” – mondta, és a támadást az orosz energetikai infrastruktúrát célzó ukrán »terror« kampány részének bélyegezte. A szóvivő hozzátette, hogy az ilyen akciók azt bizonyítják, hogy Kijevvel „lehetetlen tárgyalni”.
Bár az ukrán Volodimir Zelenszkij „nyilvánosan támogatta” a Moszkva és Washington által elfogadott, az energetikai infrastruktúrára mért csapások ideiglenes felfüggesztését, Zaharova szerint „semmit sem tett annak betartása érdekében”.
Moszkva március 18-án, Vlagyimir Putyin és Donald Trump elnökök telefonbeszélgetését követően rendelte el az ukrán energetikai infrastruktúrát ért támadások beszüntetését. Oroszország és az Egyesült Államok a hét elején a tűzszünet részeként megállapodott azon energetikai létesítmények listájáról is, amelyeket nem szabad célba venni. A listán gázlétesítmények is szerepeltek.
Kijev szintén beleegyezett az Egyesült Államok által javasolt 30 napos részleges tűzszünetbe, miután az ukrán és az amerikai delegáció március 15-én Szaúd-Arábiában tárgyalt. Zelenszkij üdvözölte a fejleményt, sőt Ukrajna számára diplomáciai „győzelemnek” minősítette, de nyilvánosan nem említette az ukrán hadseregnek adott vonatkozó parancsokat.
Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt hetekben rendszeresen beszámolt az orosz energetikai infrastruktúra elleni ukrán támadásokról. Korábban pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy a csapás arra utal, hogy az ukrán hadsereg már nem követi a kijevi parancsokat a „felügyelet teljes hiánya” miatt.
Párizs és London Ukrajna leghűségesebb támogatóiként tűnt fel az új Trump-kormányzat alatt Washington álláspontjának fokozatos elmozdulásával szemben. Március elején Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy országaik készek vezetni a „hajlandóak koalícióját” – az ukránbarát országok egy csoportját, amely kész csapatokat és repülőgépeket biztosítani Kijev számára.
Oroszország elutasította annak lehetőségét, hogy NATO-szövetséges európai csapatok települjenek a konfliktusövezetbe. Azzal vádolta Franciaországot és Nagy-Britanniát, hogy „katonai beavatkozásra irányuló terveket szőnek Ukrajnában”, ami közvetlen fegyveres összecsapáshoz vezethet Oroszország és a NATO között.