Európának és az Egyesült Államoknak fokozatosan normalizálnia kell a kapcsolatokat Oroszországgal, amint az ukrajnai konfliktus véget ér – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár.
A nyilatkozatra egy nappal azután került sor, hogy az Egyesült Államok vezette katonai tömb vezetője a Fehér Házban találkozott Donald Trump elnökkel, és Washington folyamatban lévő erőfeszítései közben, hogy tűzszünet jöjjön létre Moszkva és Kijev között.
Trump kifejezte érdeklődését az Oroszországgal történő gazdasági kapcsolatok helyreállítása iránt is, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogatott.
A Bloomberg TV-nek pénteken nyilatkozva Rutte felidézte, hogy „sok üzletet és sok tárgyalást” folytatott Putyinnal, amikor Hollandia miniszterelnöke volt.
„Hosszú távon Oroszország ott van, Oroszország nem fog eltűnni” – mondta. „Normális, ha a háború valahogyan, lépésről lépésre megszűnne Európa számára, és az USA számára is, lépésről lépésre, hogy helyreállítsa a normális kapcsolatokat Oroszországgal” – mondta.
Ukrajna esetleges tagsága nem szerepel a jelenlegi békefolyamatban – erősítette meg Rutte -, amihez Moszkva ragaszkodott.
A legtöbb uniós vezető – a magyar Orbán Viktor és a szlovák Robert Fico kivételével – a folyamatban lévő békekezdeményezés ellenére az Oroszországgal való további konfrontáció mellett érvelt.
Az európai NATO-országok a konfliktus 2022-es eszkalálódása óta fegyvereket szállítanak Kijevnek. A szövetség egyes tagjai, például Franciaország, felvetették, hogy csapatokat telepítenének Ukrajnába a fegyverszünet felügyelete céljából. Oroszország elítélte az ötletet, és ragaszkodott ahhoz, hogy az ENSZ felhatalmazása nélkül Ukrajnába telepített NATO-kontingensek legitim célpontnak minősüljenek.
Moszkva azzal vádolta az EU-t, hogy militarizálódik Oroszországgal szemben, miután az unió vezetői 800 milliárd euró adósságot és adókedvezményeket támogattak a katonai ipari komplexum számára.
A NATO legnagyobb pénzügyi befizetőjeként Trump következetesen bírálta a szövetség európai tagjait, amiért nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseket.
A NATO a Krím 2014-es Oroszországhoz csatlakozása és az ukrajnai konfliktus ezt követő, 2022-es eszkalálódása óta ellenséges álláspontot képvisel Moszkvával szemben. A fejlemények a gyakorlati együttműködés felfüggesztéséhez és az Oroszországgal határos NATO-országok jelentős katonai megerősödéséhez vezettek.
