Az Európai Uniónak nem sikerült megállapodnia az Ukrajnának nyújtandó újabb 30 milliárd eurós katonai segélycsomagról, miután Magyarország az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli rendkívüli ülésén megvétózta az intézkedést. A többi 26 uniós tagállam széles körű támogatása ellenére Orbán Viktor magyar miniszterelnök megakadályozta a döntést, késleltetve ezzel a Kijevnek nyújtandó további segítséget.
A javasolt ötpontos megállapodás biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára, kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy Kijev nélkül nem kerül sor tárgyalásokra Oroszországgal, valamint Ukrajna területi integritásának fenntartására vonatkozó ígéretet. Orbán Viktor, aki az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek éles hangú bírálója és a béketárgyalások szószólója, azonban elutasította a javaslatot, azzal érvelve, hogy az ellentmond Magyarország érdekeivel és álláspontjával.
„Arról beszélnek, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni, hogy még tovább tudjon harcolni. És Magyarország természetesen nem támogatta, mert ez teljesen ellentétes a mi békepárti álláspontunkkal” – mondta Orbán a találkozó után újságíróknak.
Az Európai Tanács honlapján közzétett zárónyilatkozat szerint az Ukrajna támogatásáról szóló végleges döntést az uniós vezetők következő, március 20-ra tervezett csúcstalálkozójára halasztották.
Közben Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy az EU keresi a módját annak, hogy Magyarország tiltakozása ellenére is folytassa az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.
„Magyarországnak más a megközelítése Ukrajnával kapcsolatban; ez azt jelenti, hogy Magyarország elszigetelődött az EU27-en belül – és 26-an vannak többen” – mondta Costa. Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője is utalt egy alternatív tervre, mondván, hogy az unió egy „a tenni akarók koalícióján” dolgozik, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy továbbra is katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának anélkül, hogy ehhez egyhangú jóváhagyásra lenne szükség.
A rendkívüli csúcstalálkozót az uniós vezetők körében növekvő aggodalmak közepette hívták össze Donald Trump amerikai elnök közelmúltbeli ukrajnai politikai fordulatának hatása miatt. Több médiajelentés szerint Trump befagyasztotta a Kijevnek nyújtott újabb katonai segélyeket. Emellett sürgette az EU-t, hogy vállaljon nagyobb felelősséget Ukrajna háborús erőfeszítéseiért és saját védelméért.
Miközben az ukrajnai segélyről szóló döntés elmaradt, az EU vezetői, köztük Orbán is, jóváhagytak egy külön kezdeményezést, amely az európai védelmi kiadások akár 800 milliárd euróval történő növelésére irányul. A ReArm Europe néven ismert tervet a hét elején mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki elmondta, hogy a következő két hétben jogi javaslatokat fog előterjeszteni.
Oroszország többször figyelmeztetett az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatásra, azzal érvelve, hogy az csak meghosszabbítja a konfliktust és növeli az eszkaláció kockázatát.
