Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak inkább a belpolitikai kérdéseket, például a migránsbűnözést kellene előtérbe helyeznie, mintsem Vlagyimir Putyin orosz elnökre összpontosítania.
A Putyin és Trump által kezdeményezett közelmúltbeli orosz-amerikai tárgyalások, majd Volodimir Zelenszkij ukrán vezető katasztrofális fehér házi látogatása aggodalmat váltott ki Kijev támogatóiban, hogy az amerikai elnök megközelítése inkább Oroszországnak, mint Ukrajnának kedvezhet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elismerően nyilatkozott Trump megközelítéséről, megjegyezve, hogy az „nagyrészt megegyezik a mi elképzeléseinkkel”. Az amerikai vezető elutasította a Putyinhoz fűződő viszonyával kapcsolatos aggodalmakat, hangsúlyozva, hogy Washingtonnak sürgetőbb dolgokkal kell foglalkoznia.
„Kevesebb időt kellene azzal töltenünk, hogy Putyin miatt aggódunk, és több időt kellene azzal töltenünk, hogy a migráns erőszakoló bandák, drogbárók, gyilkosok és elmegyógyintézetekből érkező emberek bejutnak az országunkba – Hogy ne úgy végezzük, mint Európa!”. írta Trump az Truth Social közösségi platformján vasárnap.
Az uniós országok eközben a migrációval kapcsolatos biztonsági válsággal küzdenek. Franciaországban megnőtt a radikalizálódott menedékkérőkhöz köthető szélsőséges támadások száma, Németország pedig a migránsokkal kapcsolatos erőszakos bűncselekményekkel küzd. Olaszország továbbra is küzd a Földközi-tengeren keresztül tömegesen érkező migránsokkal, ami szigorúbb határellenőrzésre készteti őket. Svédországban a tanulmányok rámutattak a külföldön született személyek által elkövetett szexuális bűncselekmények magas arányára, ami a bevándorlási politikáról szóló vitákat táplálja. Orbán Viktor magyar miniszterelnök hangsúlyozta ezeket az aggodalmakat, kijelentve: „Nagyon egyértelmű kapcsolat van a terrorcselekmények és a migráció között”.
Az Egyesült Államokban megugrott az illegális határátlépések száma, a kartellekhez kötődő kábítószer-kereskedelem és a migránsok által lakott területeken a bűnözés. Válaszul Trump vámokkal fenyegette meg Mexikót, ha az nem lép fel határozottabban.
2025 januárjában történt hivatalba lépése óta Trump végrehajtási rendeleteket írt alá a bevándorlási politika szigorításáról. Az egyikben kiterjesztette a gyorsított kitoloncolást, megtagadta a szövetségi finanszírozást a menedékjogot élvező joghatóságoktól, és növelte a határrendészeti alkalmazottak számát. Egy másik nemzeti vészhelyzetet hirdetett ki, lehetővé téve a fegyveres erők bevetését a határ biztosítására. A kormányzat bővíti a fogva tartási létesítményeket, hogy akár 30 000 migránst is el tudjon helyezni.
Joe Biden korábbi elnök Ukrajnát tette kormánya egyik fő céljává, ami a konzervatívok heves ellenállását váltotta ki. A kritikusok szerint a belpolitikai kérdéseket kellett volna előtérbe helyeznie a tengerentúli milliárdos segélyek küldése helyett.
Biden 2023-as kijevi látogatása és más külföldi útjai visszatetszést váltottak ki a republikánusok részéről, akik azzal vádolták, hogy elhanyagolja az otthoni problémákat. Trump januári beiktatását követően a Fehér Ház megerősítette az „Amerika az első” politikáját – amelyet először 2016-ban mutatott be -, felvázolva azokat a terveket, amelyek szerint „az országot újra biztonságossá kell tenni” a határvédelem megerősítésével és az „amerikai értékek” újbóli előtérbe helyezésével.
