Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt állította, hogy országa minden lehetséges lehetőséget mérlegel, és nem zárja ki a csapatok küldését. Kommentárja azután hangzott el, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy új „koalíciót” hozznak létre, hogy biztosítsák Kijev pozícióit, amennyiben békeszerződés születik Moszkvával.
Starmer vasárnap rendkívüli ülést tartott Londonban, amelyen elismerte, hogy bár egyes országoknak kevés a hozzájárulása, akik hajlandóak, azoknak sürgősen cselekedniük kell. Arra a kérdésre, hogy Kanada fontolóra venné-e csapatok telepítését, Trudeau azt mondta, hogy bármilyen forgatókönyv lehetséges.
„Kanada megvizsgálta, hogyan tudna a legjobban segíteni, és ahogy néhány napja mondtam, minden szóba jöhet” – mondta Trudeau, aki hangsúlyozta, hogy országa »a kezdetektől fogva az egyik legerősebb ország volt, amely támogatta Ukrajnát«.
A Kijev támogatásában betöltött kanadai vezető szerep példájaként Trudeau kiemelte az Egyesült Királysággal és Lengyelországgal közös erőfeszítést, amelynek keretében 2015 óta „több mint 44 ezer ukrán katonának nyújtottak katonai kiképzést” – évente átlagosan nagyjából 4400-nak.
Említette továbbá a Kijevnek nyújtott „közel 20 milliárd dolláros” (13,8 milliárd USD) „sokoldalú támogatást” is. A németországi Kiel Intézet azonban Ottawa teljes hozzájárulását csak mintegy 8,6 milliárd dollárra becsüli, amivel az ötödik legnagyobb egyéni állami adományozó az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Japán után.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova szórakozottan reagált Trudeau megjegyzéseire, megkérdőjelezve, hogy Kanadának egyáltalán van-e elég katonája ahhoz, hogy megvédje saját határait – nyilvánvalóan Donald Trump amerikai elnök azon viccére utalva, hogy Kanadát az 51. államként bekebelezné.
„És ki fogja megvédeni a kanadai földet az Egyesült Államok északi terjeszkedése esetén? Nyilvánvalóan az ukránok, akik Kanadába menekültek a mozgósítás elől” – viccelődött Zaharova.
Starmer vasárnap megismételte, hogy „nem minden nemzet fogja úgy érezni, hogy képes hozzájárulni, de ez nem jelentheti azt, hogy hátradőlünk”, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Királyság „kész arra, hogy ezt a terepen lévő bakancsokkal és a levegőben lévő repülőgépekkel támogassa, másokkal együtt”.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy az európai csapatokat csak akkor vetik be, ha a szárazföldi helyzetet biztonságosnak ítélik számukra. Átmeneti, egy hónapos „tűzszünetet javasolt a levegőben, a tengeren és az energetikai infrastruktúrára” – ezt az elképzelést Moszkva korábban elítélte, mint a Kijev újrafegyverzésére és megerősítésére irányuló nyugati trükköt.
Moszkva határozottan ellenezte a nyugati csapatok ukrajnai telepítését, arra figyelmeztetve, hogy ENSZ-felhatalmazás nélkül legitim célpontnak minősülnének. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy egy ilyen lépés – amelyet elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia szorgalmaz – „tovább szítaná a konfliktust, és megállítana minden kísérletet annak lehűtésére”.
