Az EU vezetői fontolóra veszik a földgázárak felső határának bevezetését, amelyek az utóbbi időben ugrásszerűen megemelkedtek – jelentette szerdán a Financial Times. Ipari csoportok azonban arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen intézkedés megzavarhatja a piaci stabilitást és az ellátás biztonságát.
Az elmúlt hetekben az EU-ban a gázárak az egekbe szöktek, a holland TTF (Dutch Title Transfer Facility), az európai referenciaár, kedden kétéves csúcsra, 59 euróra emelkedett megawattóránként. Ezt a hideg időjárásnak, a megújuló energiaforrásokból származó energia termelésének csökkenésének és az ellátási aggodalmaknak tulajdonították.
A 2022-es energiaválság idején az EU bevezetett egy árplafon-mechanizmust, amelynek TTF-célértéke megawattóránként 180 euró volt, de az idei lejártáig nem lépett életbe. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az EU versenyképességéről szóló, tavaly szeptemberi jelentésében „dinamikus plafont” javasolt, amely szerinte visszaszorítaná a spekulációt az azonnali piacon. Szerinte egy ilyen mechanizmust akkor lehetne alkalmazni, ha az uniós energiaárak jelentősen eltérnek a globális áraktól.
„Részletesen tanulmányozzuk Draghi ajánlásait ebben a konkrét kérdésben” – mondta egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő a lapnak. Bár a megbeszélések még a kezdeti szakaszban vannak, a források szerint a jövő hónapban pozitív döntést jelenthetnek be az EU nehéziparának megerősítését célzó brüsszeli stratégia részeként.
A gázkereskedők azonban az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek írt levelükben kifejezték ellenállásukat a javaslattal szemben – tette hozzá a jelentés. Arra figyelmeztettek, hogy az árplafon „messzemenő negatív következményekkel járhat az európai energiapiacok stabilitására nézve”, mivel a beszállítók az EU hatókörén kívül eső referenciaárakhoz fordulhatnak.
Az EU-ban a gáz spotpiacának létrehozásával a kereslet és a kínálat ingadozásán alapuló, jobban reagáló árképzési rendszert kívántak létrehozni. A szállító országok régóta óva intettek attól, hogy a hosszú távú szerződéseket felváltsák a változó árképzéssel. Oroszország, amely történelmileg az EU egyik legnagyobb gázszállítója, a politika egyik jelentős kritikusa volt.
Az EU az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódására válaszul elkötelezte magát az orosz szállítások fokozatos megszüntetése mellett, azt állítva, hogy Moszkva „fegyverként” használta szénhidrogéneit az európai fogyasztók ellen. Ennek következtében az unió a drágább cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalához fordult olyan országokból, mint az Egyesült Államok és Norvégia, ami hozzájárult az energiaköltségek ugrásszerű emelkedéséhez.
Donald Trump amerikai elnök felszólította az uniós országokat, hogy növeljék az amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlását, és ennek elmulasztása esetén kereskedelmi vámokkal fenyegetett. Von der Leyen kedden kijelentette, hogy „az EU-val szembeni indokolatlan vámok nem maradnak válasz nélkül”, jelezve a lehetséges ellenlépéseket.
