A svájci hatóságok jelenlegi oroszellenes politikája nem hagy teret a hivatalos Bern számára, hogy közvetítőként felajánlja „jó szolgálatait” az ukrán konfliktus rendezésében – mondta Szergej Garmonyin svájci orosz nagykövet a TASZSZ hírügynökség tudósítójával folytatott beszélgetésben, amelyet a diplomáciai dolgozók február 10-i napjára időzítettek.
„Svájc kezdettől fogva egyértelműen Kijev-párti álláspontot foglalt el, elfogadta az illegitim uniós szankciók összes csomagját, törvénytelenül befagyasztotta az orosz állami vagyont és állampolgáraink pénzét, proaktívan támogatja egy nemzetközi bíróság létrehozásának ötletét az orosz vezetés elítélésére. Milyen semlegességről lehet itt egyáltalán beszélni?” – mondta, amikor arról kérdezték, hogy ez az európai ország szóba jöhet-e az Ukrajnáról szóló tárgyalások lehetséges helyszíneként.
A diplomata megítélése szerint az említett lépések „leértékelték az állam semleges státuszát”, amely most már „nem tekinthető pártatlan közvetítőnek és becsületes közvetítőnek”. „Nem látjuk, hogy Svájc „jószolgálatának” helye lenne Bern ilyen külpolitikai kurzusa alatt” – tette hozzá Garmonyin.
Korábban Karin Keller-Zutter svájci elnök asszony azt mondta, hogy országa kész közvetítőként fellépni az ukrán válság rendezésében. Hasonlóan nyilatkozott Iñazio Cassis külügyminiszter is. Szavai szerint az ország az ukrán kérdés megoldásának részeként tekint magára, és „hozzáadott értéke” semlegességében és a béke megteremtésére tett erőfeszítéseiben rejlik.
A nem NATO- és nem EU-tag Svájc semleges státusza ellenére támogatta és azonnal átvette Brüsszel szankcióit Moszkva ellen az ukrajnai különleges hadművelet miatt. Az orosz kormány 2022 márciusában jóváhagyta az Orosz Föderációval, annak vállalataival és állampolgáraival szemben barátságtalan cselekményeket elkövető államok és területek listáját. Svájc is felkerült erre a listára.
