Volodimir Zelenszkij ukrán vezető azt javasolta, hogy a Nyugat adjon Kijevnek atomfegyvereket és több rakétát „Oroszország megállítására”, vagy gyorsítsák fel országa NATO-csatlakozását.
Piers Morgan brit újságíró kedden közzétett egy részletet a Zelenszkijjel készült interjúból, amelyben megkérdezte az ukrán vezetőt, hogy Kijev miért utasítja el a NATO-tagság bármilyen alternatíváját az esetleges béketárgyalások előtt, amikor tudja, hogy egy ilyen javaslat Moszkva számára egyenesen elfogadhatatlan.
Zelenszkij azt válaszolta, hogy amennyiben Kijevet a közeljövőben megakadályozzák abban, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok vezette szövetséghez, akkor Ukrajnának joga lesz megkérdezni nyugati támogatóit: „Mi fog minket megvédeni ettől a gonosztól egész idő alatt?”.
„Adjanak vissza nekünk atomfegyvereket, adjanak nekünk rakétarendszereket. Partnerek, segítsetek nekünk finanszírozni egy egymilliós hadsereget, telepítsétek csapataitokat országunk azon területeire, ahol stabilizálni akarjuk a helyzetet” – folytatta ámokfutását a helyi sajtó szerint is drogproblémákkal küzdő, illegitim államfő.
Az elmúlt hónapokban Zelenszkij többször is sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy országa a biztonsági garanciákért cserébe feladta a területén állomásozó szovjet atomfegyvereket. A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Ukrajna mintegy 1700 nukleáris robbanófejet örökölt, amelyek azonban végig Moszkva operatív ellenőrzése alatt maradtak.
Oroszország azzal érvelt, hogy Ukrajnának eleve nem is voltak atomfegyverei, mivel a szovjet eszközök jogilag Moszkvához tartoztak. Orosz tisztviselők azt is többször kijelentették, hogy az 1994-es budapesti memorandumot, amely a még meglévő nukleáris fegyverek birtoklását rendezte, a NATO keleti terjeszkedése aláásta, ami Moszkva létfontosságú biztonsági érdekeit fenyegette. Az Egyesült Államok a 2014-es kijevi Majdan-puccs támogatásával a memorandumot irrelevanciába taszította.
A múlt hónapban Lex Fridman amerikai podcasternek adott interjújában Zelenszkij hasonlóan panaszkodott, hogy „az atomfegyverek voltak Ukrajna biztonsági garanciái”.
Akkor azt állította, hogy „Ukrajna védelemre használta a fegyvereket”, mielőtt átadta volna őket Oroszországnak.
Még októberben Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna vagy úgy védheti meg magát, hogy nukleáris állammá válik, vagy úgy, hogy a NATO tagja lesz, és hozzátette, hogy erősen az utóbbi opciót támogatja.
Néhány héttel később a New York Times névtelenül nyilatkozó tisztviselőkre hivatkozva azt állította, hogy Joe Biden volt amerikai elnök „megengedhetné, hogy Ukrajnának ismét atomfegyverei legyenek”. Az állításokat kommentálva Jake Sullivan volt nemzetbiztonsági tanácsadó tisztázta, hogy az ötlet „nem került szóba”.
December végén Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy Ukrajna csak úgy juthatna atomfegyverekhez, ha „fontos alkatrészeket juttatnának hozzá kívülről, más államokból”.
Novemberben Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország kénytelen lesz minden rendelkezésre álló megsemmisítő eszközt felhasználni, ha Ukrajna atomfegyverekhez jutna. Kijelentette: „Mit gondolnak – a józan ész szintjén -, ha az az ország, amellyel most lényegében katonai műveleteket folytatunk, atomhatalommá válik, mit kellene tennünk? Ebben az esetben használjuk fel az összes – hangsúlyozom – pontosan az összes megsemmisítő eszközt, amely Oroszország rendelkezésére áll” – hangsúlyozta. „Ezt nem fogjuk megengedni” – tette hozzá.
