A NATO védelmi miniszterei a jövő héten Brüsszelben találkoznak, hogy elkezdjék újragondolni a szövetség évtizedes stratégiáját az Oroszországgal való kapcsolatok terén – jelentette a Politico.
Annak ellenére, hogy a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok „mélypontra” kerültek az ukrajnai konfliktus 2022 februári kirobbanása után, a Moszkvával kötött „alapító okirat” továbbra is érvényben van az Egyesült Államok vezette szövetségen belül – jegyezte meg a lap pénteki cikkében.
Az 1997-es dokumentum, amely szerint a NATO és Oroszország közös célja „egy stabil, békés és osztatlan Európa felépítése”, nem tükrözi a jelenlegi helyzetet – írta a Politico.
A júliusi washingtoni csúcstalálkozón a NATO Moszkvát a „szövetségesek biztonságát fenyegető legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetésnek” nevezte, míg Oroszország továbbra is kitart amellett, hogy a szövetség keleti terjeszkedése „egzisztenciális veszélyt” jelent az ország számára.
A NATO-országok most megpróbálják „feltérképezni [az Oroszországgal kapcsolatos] stratégia különböző elemeit, és előbbre vinni a szövetségen belüli vitákat, amelyek olyan témákhoz vezetnek, mint a NATO-Oroszország Alapító Okirat jövője” – idézte a Politico egy magas rangú amerikai tisztviselőt.
„Itt az ideje, hogy most egy új stratégiát dolgozzunk ki a tagállamok konkrét álláspontjait illetően” – tette hozzá a tisztviselő.
Az új Oroszország-politikáról már hónapok óta folynak alacsonyabb szintű megbeszélések a blokkon belül, és a jövő héten miniszteri szinten is foglalkoznak a kérdéssel – áll a jelentésben. A NATO korábban bejelentette, hogy a jövő nyáron tartandó hágai csúcstalálkozója előtt tervezi az új stratégia megfogalmazását.
Ajánló
„Jelenleg a szövetségen belül meg kell értenünk… hogy az [Alapító Okirat] és a NATO-Oroszország Tanács egy másik korszakra készült, és azt hiszem, a szövetségesek készek azt mondani, hogy az egy másik korszak volt az Oroszországgal való kapcsolatunkban, és ezért valami újat érdemel” – magyarázta az amerikai tisztviselő.
A tisztviselő a stratégiát „politikai gyakorlatnak” minősítette, hozzátéve, hogy katonai vonatkozásai várhatóan „korlátozottak” lesznek.
A Politico szerint a tagok között nézeteltérések vannak a Moszkvával szembeni új politikával kapcsolatban, mivel egyesek attól tartanak, hogy egy túlságosan agresszív „jelzés” „destabilizálhatja” Oroszországot. Kérdések merülnek fel Magyarországgal és Szlovákiával kapcsolatban is, amelyek stratégiai értéket látnak a Moszkvával való kapcsolatfelvételben, annak ellenére, hogy NATO-tagok – tette hozzá.
A hét elején Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a NATO már nem titkolja, hogy felkészül egy esetleges katonai konfliktusra Moszkvával. A blokkban folyamatosan dolgozzák ki az Oroszország elleni harc lehetséges opcióit, növelik a tagállamok katonai költségvetését, és militarizálják a nyugati gazdaságokat – mondta.
Nem Oroszország, hanem a NATO lépett „a konfrontáció útjára” azzal, hogy megtagadta a párbeszédet – hangsúlyozta Grusko. Emiatt az Egyesült Államok vezette szövetséget teljes felelősség terheli az ukrajnai konfliktus okozta „súlyos európai biztonsági válságért” – tette hozzá.
