Kamala Harris amerikai alelnök nem volt hajlandó megmondani, hogy „közeli szövetségesének” tekinti-e Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, miután az utóbbi figyelmen kívül hagyta kormánya tűzszüneti felhívását Libanonban.
A CBS News vasárnap este adásba kerülő „60 Minutes” című műsorában Harrisnek azt a kérdést tették fel, hogy az Egyesült Államok hogyan képes több milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújtani Izraelnek, miközben látszólag „semmilyen befolyást” nem gyakorol Netanjahura.
Egy kósza válasz után, amelyben azt állította, hogy az USA közelebb hozta Netanjahut a Gázában és Libanonban folyó háború befejezéséhez, Harrist újra megkérdezték, hogy az USA-nak van-e „egy igazán közeli szövetségese Netanjahu miniszterelnökben”?
„Azt hiszem, minden tisztelettel, a jobb kérdés az, hogy van-e fontos szövetségünk az amerikai nép és az izraeli nép között” – válaszolta. „És a válasz erre a kérdésre igen”.
Amióta júliusban váltotta Joe Biden elnököt a demokraták elnökjelöltjeként, Harris Izraellel kapcsolatos álláspontját mind az Izrael-párti, mind a palesztinbarát frakciók támadták a párton belül. Látszólag mindkét oldalt megpróbálta megnyugtatni, Harris augusztusban a Demokrata Nemzeti Kongresszuson kijelentette, hogy támogatja a független palesztin államot, majd azonnal megígérte, hogy továbbra is ellátja Izraelt fegyverekkel és lőszerrel.
Netanjahu, akiről széles körben úgy vélik, hogy Donald Trumpot favorizálja a közelgő amerikai elnökválasztáson, többször beszélt és találkozott Bidennel és Harrisszel, mióta tavaly októberben hadat üzent a Hamásznak. E beszélgetéseket követően Biden és Harris egyaránt azt állította, hogy az izraeli vezető a tűzszünet felé halad, csakhogy Netanjahu visszatér Izraelbe, és megígéri, hogy folytatja a háborút.
Legutóbb Netanjahu beleegyezett az USA és Franciaország által kidolgozott tűzszüneti javaslatba, mielőtt az utolsó pillanatban visszalépett, és elrendelte a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah meggyilkolását Bejrútban – állították amerikai és más nyugati tisztviselők a múlt hónapban. Két nappal később ismét szembeszállt a de-eszkalációra vonatkozó amerikai felhívásokkal, és szárazföldi csapatokat küldött Libanonba, kedden pedig megesküdött, hogy Irán „megfizet” egy Izrael elleni válaszcsapásokért, annak ellenére, hogy amerikai tisztviselők arra biztatták, hogy kerüljön el minden olyan lépést, amely szélesebb körű regionális háborút válthat ki.
„Hogy megpróbálja-e befolyásolni a választásokat, nem tudom” – mondta Biden pénteken újságíróknak. Biden ezt a megjegyzést egy, az izraeli vezetőhöz intézett emlékeztetővel követte. „Egyetlen kormányzat sem segített Izraelnek többet, mint én. Egyik sem, egyik sem, egyik sem” – ismételgette a hanyatló szellemi állapotú elnök. „És szerintem [Netanjahunak] ezt nem szabad elfelejtenie” – tette hozzá.
