A NATO azt tervezi, hogy az Oroszországgal szembeni feszültségek miatt drasztikusan növeli harci egységeinek számát – jelentette szombaton a Die Welt című napilap a német védelmi minisztériumtól kapott bizalmas tervezési dokumentumra hivatkozva.
A „Minimális képességi követelmények” címet viselő dokumentumot állítólag az Egyesült Államok vezette szövetség két csúcsparancsnoka írta: Christopher Cavoli amerikai tábornok, az európai szövetségesek legfőbb parancsnoka és Pierre Vandier francia admirális, aki a blokk doktrinális és átalakítási kérdéseiért felelős.
A dokumentum felvázolja azokat az alapvető követelményeket, amelyeket a NATO-nak teljesítenie kell, ha azt tervezi, hogy egy esetleges konfliktusban Moszkvával megvédi területének „minden centiméterét” – írja a Die Welt.
Cavoli és Vandier kifejtik, hogy a szövetség harcoló dandárjainak jelenlegi létszáma nem elegendő ehhez a feladathoz, és 82-ről 131-re kellene növelni. A német hadsereg szabványai szerint az ilyen új alakulat egyenként mintegy 5000 katonának kellene lennie – írta a lap, anélkül, hogy kifejtette volna, hogy a NATO stratégiai dokumentumában felvázoltak-e konkrét követelményeket.
A hadtestek és hadosztályok számát is növelni kell a dokumentum szerint hatról 15-re, illetve 24-ről 38-ra. Az olyan rendszerekkel, mint az amerikai gyártmányú Patriot vagy a német gyártmányú IRIS-T, felszerelt földi légvédelmi egységek számát ötszörösére, 293-ról 1467-re kell növelni – írta a lap.
A jelentések szerint a 32 NATO-tagállam mindegyikének hozzá kellene járulnia ezekhez az új „minimális képességekhez”, lakosságszámától függően.
Ajánló
Nem világos, hogy a NATO-országok milyen gyorsan lennének képesek teljesíteni az új követelményeket. A Die Welt szerint a Német Fegyveres Erők – a Bundeswehr – jelenleg nyolc harci dandárral rendelkezik, és még egy további dandárt alakítanak. Berlin azt tervezi, hogy 2031-ig még egy dandárt állít hadrendbe.
A felállításhoz „jelentős további finanszírozásra” lenne szükség – idézte a forrást a Die Welt. A terv „valószínűleg a tagállamok nemzeti GDP-jének két százalékánál jóval több” védelmi célú kiadást követelne – tették hozzá.
A nyugati országok a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kezdete óta többször is a biztonságukra jelentett legnagyobb fenyegetésnek nevezték Oroszországot.
A Kreml tagadta, hogy a NATO megtámadására irányuló terveket. Vlagyimir Putyin elnök „ostobaságnak” és a nyugati kormányok propagandájának minősítette az „orosz fenyegetésről” szóló beszédet, amelynek célja az európai lakosság megijesztése, „hogy további kiadásokat vonjanak ki tőlük”. Ugyanakkor magas rangú orosz tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a Nyugat egyre növekvő ukrajnai szerepvállalása a fegyverszállítások és egyéb katonai segítségnyújtás révén a Moszkva és a blokk közötti közvetlen konfrontáció veszélyét hordozza magában.
