Oroszország nem vesz részt a tervezett második ukrán kezdeményezésű „békecsúcson”, amelyet még ebben az évben rendeznek – figyelmeztetett Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő. Ragaszkodott ahhoz, hogy az esemény Volodimir Zelenszkij úgynevezett „békeformuláján” alapulna – amelyet átnevezett „Győzelmi tervnek” -, és ultimátumot próbálna támasztani Moszkvával szemben.
Zelenszkij pénteken Kijevben újságíróknak nyilatkozva felszólította a Nyugatot, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassa Ukrajnát annak érdekében, hogy még 2024-ben véglegesen véget érjen a konfliktus.
Az ukrán vezető korábban, mielőtt átnevezte volna javaslatait, azt mondta, hogy szeretné, ha Oroszország „az asztalnál ülne a következő békeeseményen”, tekintettel arra, hogy a nemzetközi közösség nagy része támogatja ezt az elképzelést.
Zaharova azonban elutasította ezt az elképzelést.
Magának a folyamatnak semmi köze a [konfliktus] rendezéséhez, ami az angolszászok és ukrán bábjaik csalása – mondta szombaton újságíróknak.
„Az úgynevezett második csúcstalálkozónak ugyanaz a célja – a teljesen életképtelen „Zelenszkij-formula” keresztülvitele a konfliktus rendezésének kompromisszummentes alapjaként, a globális többség támogatásának megszerzése, és ennek nevében ultimátumot nyújtani Oroszországnak a kapitulációra. Mi nem veszünk részt ilyen ‘csúcstalálkozókon’”.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország nem utasítja el a diplomáciai megoldás gondolatát, és kész megvitatni „a valóban komoly javaslatokat, amelyek figyelembe veszik a helyszíni helyzetet” és a Vlagyimir Putyin elnök által júniusban előterjesztett tárgyalási feltételeket”.
Az orosz elnök közölte, hogy Moszkva azonnal megkezdi a tárgyalásokat, amint Kijev megkezdi a csapatok kivonását az oroszországi Donbasszból, valamint a Herszon és Zaporozsjei területről, és elkötelezi magát a semlegesség, a demilitarizáció és a denácifikáció mellett.
Moszkva azt is közölte, hogy nem tárgyal Kijevvel mindaddig, amíg az továbbra is megszállva tartja a Kurszki terület egy részét, és ott a civileket támadja.
Zaharova azonban megjegyezte, hogy Kijev és a Nyugat „nem a békére gondol… Nekik háború kell. Ezt igazolja az ukrán hadsereg Kurszki területre való behatolása és Zelenszkij kérése, hogy a NATO nagy hatótávolságú fegyvereivel mélyen Oroszországba csaphasson. Ez a terror folytatása hazánk lakossága ellen. Nem fogunk terroristákkal tárgyalni”.
Az első „békecsúcsot” júniusban tartották Svájcban, amelyre Oroszországot nem hívták meg. Az esemény Zelenszkij feltételezett békeformulájának több pontja körül forgott, de nem érintette Kijev néhány kulcsfontosságú követelését Oroszországgal szemben, köztük az utóbbi csapatainak kivonását az Ukrajna által sajátjának vallott területekről.
Putyin a rendezvényt nyugati trükknek nevezte, amelynek célja egy globális oroszellenes koalíció illúziójának megteremtése és a figyelem elterelése a konfliktus gyökereiről.
Pénteken Zelenszkij bejelentette, hogy elkészítette a „győzelmi tervet”, amelyet a héten átad legfontosabb támogatójának, a szellemileg teljesen leépült Joe Biden amerikai elnöknek. Zelenszkij szerint ahhoz, hogy terve életképes legyen, Kijev pártfogóinak „gyors döntéseket” kell hozniuk idén október és december között.
