Az amszterdami önkormányzat megtiltotta köztisztviselőinek, hogy a Telegram titkosított üzenetküldő szolgáltatást használják a munkahelyi telefonjukon, arra hivatkozva, hogy az alkalmazáson keresztül állítólagosan bűncselekményeket követnek el, és fennáll a kémkedés veszélye – jelentette hétfőn a BNR rádióadó.
Alexander Scholtes amszterdami informatikai tanácsos szóvivője megerősítette a lépést a BNR-nek, és közölte, hogy a tilalmat április végén léptették életbe, de nem közölték nyilvánosan.
A Telegram „biztonságos menedék a hackerek, kiberbűnözők és drogkereskedők számára” – állította Scholtes, hozzátéve, hogy az alkalmazáson keresztül történő esetleges kémkedés miatt is aggályok merültek fel.
A jelentés szerint tavaly szeptemberben Fatihya Abdi amszterdami városi tanácsos a platform országos betiltására szólított fel, azt állítva, hogy az alkalmazáson keresztül fiatalokat toboroznak bűncselekmények elkövetésére országszerte.
A holland belügyminisztérium rendelkezik egy listával a „legkockázatosabb” alkalmazásokról, amelyeket nem szabad telepíteni a munkahelyi telefonokra – írta a BNR.
A Telegram, amelyet állítólag közel kétmillió ember használ Hollandiában, a legnagyobb tiltott alkalmazás azóta, hogy az ország kormánya tavaly megtiltotta a kínai tulajdonú TikTok rövidvideó platform használatát a munkahelyi telefonokon.
A Telegram a leggyakrabban használt üzenetküldő alkalmazás Oroszországban, és az elmúlt években a világ többi részén is egyre népszerűbbé vált, különösen azután, hogy a Meta megváltoztatta a WhatsApp adatvédelmi beállításait.
A WhatsApphoz vagy a Messengerhez hasonlóan a Telegram is lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy privát és csoportos üzeneteket küldjenek. Amerikai versenytársaitól eltérően azonban lehetővé teszi a felhasználók számára csatornák létrehozását is, hogy híreket és frissítéseket terjesszenek a követőknek.
A Telegram orosz származású tulajdonosa, Pavel Durov ragaszkodott ahhoz, hogy tiszteletben tartja a Telegram-felhasználók magánélethez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Egy áprilisban Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúban Durov azt mondta, hogy elutasította a felhasználói adatoknak az amerikai kormánnyal való megosztására vagy az úgynevezett megfigyelési „hátsó ajtók” beépítésére irányuló kéréseket.
Júliusban Durov bejelentette, hogy a Telegram elérte a 950 millió havi aktív felhasználót, és továbbra is gyorsan növekszik. Durov, aki először a VK-t alapitotta meg, Oroszország válaszát a Facebookra, 2014-ben eladta a VK-ban lévő részesedését és elhagyta Oroszországot a kormánnyal való nézeteltérések miatt. Több országban is élt, miközben kereste a legjobb helyet, ahonnan a Telegramot működtetni tudná, végül Dubaiban telepedett le.
Az EU tisztviselői igyekeznek szabályozni a Telegramot, és állítólag fontolgatják, hogy az alkalmazást „nagyon jelentős online platformként” minősítik. Ezáltal a magánéletre összpontosító üzenetküldő alkalmazás a szigorú uniós cenzúra szabályai alá kerülne.
