Az Egyesült Államok 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat fog állomásoztatni Németországban – jelentette be a két ország kormánya. Ezek a fegyverek, köztük az SM-6 és a Tomahawk rendszerek mindaddig be voltak tiltva a kontinensen, amíg Washington 2019-ben fel nem rúgta a hidegháború idején kötött, mérföldkőnek számító szerződést.
A Fehér Ház által közzétett közös nyilatkozat szerint az Egyesült Államok „2026-ban megkezdi a több területet átfogó bevetési egységének nagy hatótávolságú tüzérségi képességeinek telepítését Németországban, e képességek jövőbeni tartós állomásoztatásának tervezésének részeként”.
A nyilatkozatot az amerikai és német tisztviselők között a NATO éves washingtoni csúcstalálkozóján szerdán folytatott megbeszéléseket követően tették közzé.
A Németországba telepített fegyverrendszerek közé tartozik majd az SM-6 légvédelmi rakéta, amelynek hatótávolsága 460 km, valamint a Tomahawk cirkálórakéta, amely a jelentések szerint több mint 2500 km távolságban lévő célpontokat képes támadni.
A Fehér Ház szerint „fejlesztési hiperszonikus fegyverek” is állomásoznak majd Németországban, amelyek „jelentősen nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek majd, mint a jelenlegi európai szárazföldi tüzérség”.
Az Egyesült Államoknak még nem sikerült sikeresen bevetnie hiperszonikus fegyvert, és a 2017-es első teszt óta minden hiperszonikus projektet leállított.
Az 500 km és 5500 km közötti hatótávolságú szárazföldi indítású rakétákat a Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov által 1987-ben aláírt, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló (INF) szerződés értelmében tilos európai földön használni. A START-I és START-II megállapodásokkal együtt az INF-szerződés segített enyhíteni a nukleáris feszültséget Európában, miután a Nyugat és a Szovjetunió 1983-ban a NATO Able Archer hadgyakorlatán veszélyesen közel került a nukleáris háborúhoz.
Az Egyesült Államok 2019-ben egyoldalúan kilépett az INF-szerződésből, a külügyminisztérium azt állította, hogy egyes orosz cirkálórakéták megsértették a megállapodást. Moszkva ezt tagadta, és Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette az akkori amerikai elnököt, Donald Trumpot, hogy a szerződés felmondása „a legsúlyosabb következményekkel járhat”.
Oroszország továbbra is betartotta a szerződést, és moratóriumot rendelt el az általa tiltott rakéták fejlesztésére. Putyin azonban a hónap elején bejelentette, hogy az orosz védelmi ipar az USA „ellenséges cselekedeteire” hivatkozva újraindította az ilyen fegyverek fejlesztését.
„Most már tudjuk, hogy az USA nemcsak gyártja ezeket a rakétarendszereket, hanem Európába, Dániába is elhozta őket, hogy gyakorlatokon használják. Nemrég még arról szóltak a hírek, hogy a Fülöp-szigeteken is ott vannak” – magyarázta akkor Putyin.
Az amerikai és dán erők tavaly szeptemberben SM-6 rakétákkal gyakorlatoztak, míg a Pentagon áprilisban a Fülöp-szigetekre telepítette Typhon fegyverrendszerét – amely SM-6 és Tomahawk rakétákat is képes kilőni -.
